Századok – 2004
Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265
A PANNONHALMI APÁTSÁG A 11-13. SZÁZADBAN 269 zsinatokon tárgyalták a hit kérdéseit, stb. A papság tanultságának fenntartása biztosítékot adott a laikusok helyes életvitelének megvalósulására.8 A püspöki joghatóság másik fontos eleme a szentelő hatalom volt. Számos elemét megkülönböztethetjük, egy azonban közös ezekben: mindegyik a papi hivatáshoz kötődött. A püspök mint a papi rend képviselője, illetve mint egyházmegyéjének vezetője jogosult volt a szentségek kiszolgáltatására, a papi rendek feladására, papok felszentelésére, illetve ennek megerősítésére.9 A rendi hatalomhoz tartozott továbbá a keresztelés, a bérmálás, a különböző egyházi épületek, templomok, kápolnák és oltárok felszentelésének joga is. Ezen felül a püspök rendi hatalmához kötődött a chrisma és a szent olajok kiszolgáltatása, illetve a különböző egyházi szerelvények, edények felszentelése is. Végül, de nem utolsó sorban ide tartozott az apát vagy apátnő megáldása (benedictio) is.1 0 A püspök rendi hatalma tehát a diocesisben minden egyházi (a világi papság és a szerzetesek) felett érvényesült. A püspöki hatalom harmadik, egyben leghangsúlyosabb eleme a kormányzati hatalom volt. Ennek is több összetevőjét különböztethetjük meg. Ide tartozott általában a felügyelet és ítélkezés joga az egyházmegyei intézmények felett. A kormányzati hatalom gyakorlásával tudta a püspök fenntartani az egyházi intézmények helyes kormányzatát, az egyházfegyelmet. Az Ordinarius rendelkezhetett az egyházi vagyon felett: az ő engedélye kellett az elidegenítéshez, cseréhez, stb.11 A püspököt illette minden olyan esetben a döntés joga, amely egy-egy intézmény helyzetében változást okozott. Püspöki engedély kellett az egyházi intézmény alapításához, az egyháziak életvitelét szabályozó rendelkezések érvényesítéséhez, az egyházi intézmények átalakításához (például világi kanonoki közösség átalakítása reguláris testületté), megreformálásához.1 2 О engedélyezte valamely pap felvételét az istentisztelet elvégzésére.13 A vagyon feletti rendelkezésnél sokkal nagyobb súlyú volt a püspök bíráskodási joga. A püspök volt az egyházmegye legfőbb bírája, az egyházmegyén belül keletkezett viszályok, az elkövetett egyházi búnök megítélése tartozott illetékes-8 Magyar vonatkozásban 1. I. István II. törvénykönyvének első paragrafusát (Závodszky L. \ A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Függelék a törvények szövege. Bp. 1904. 153.), I. László király I. dekrétumának 7. cikkelyét (uo. 159.), az első esztergomi zsinat 6., 27., 37., 59. és 66. cikkelyét (Uo. 198., 201., 202., 204., 205.). Vö.: Madzsar /.: Szent István törvényei és az ún.symmachusi hamisítványok. In: SzIEml II. 231.; Bónis Gy:._Egyházjog és egyházi bíráskodás az Aipád-kori Magyarországon. Vigilia 36. (1971) 521.; Kiss G.: Állam és egyház a 11T12. századi törvényalkotásban. In: A magyar államiság első ezer éve. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Jogtörténeti és Római Jogi Tanszéke és Bölcsészettudományi Karának Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke szervezésében azonos címen 2000. december 15-én megrendezett konferencia anyaga. Szerk. Font M., Kajtár I. Pécs 2000. 96-97. 9 Itt említhetjük meg I. László első dekrétumának 21. cikkelyét (Závodszky L.\ Törvények i. m. 161.) és az első esztergomi zsinat 40. cikkelyét (uo. 202.). 10 Feine, H. E.: Kirchliche Rechtsgeschichte i. m. I. 213.; Kumorovitz L. В. : A zselicszentjakabi alapítólevél 1064-ből. „Pest" legkorábbi említése. Tanulmányok Budapest múltjából 16. (1964) 73-74; Solymosi L.: Püspöki joghatóság Somogyban а XI. században. Turul 72. (1999) 101.; Falkenstein, L.: La papauté et les abbayes françaises i. m. 107. 11 Magyar vonatkozásban I. István első dekrétumának 2. cikkelyét említhetjük meg (Závodszky L.: Törvények i. m. 143., magyarul: ÁKIF 49-50.). Itt említhetjük meg I. László I. dekrétumának 8. cikkelyét is (Závodszky L.: Törvények i. m. 199.). 12 Schreiber, G. : Kurie und moster i. m. I. 188-190. 13 L. az első esztergomi zsinat 72. cikkelyét (Závodszky L.\ Törvények i. m. 206.).
