Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
26 LADÁNYI ANDOR gatói egyes egyetemi előadásokon is résztvehessenek. A VKM-ben az egyház felteijesztését — választ nem adva — ad acta tették. Az 1912. november 6-9-i egyetemes közgyűlés határozata alapján Prónay és Baltik december 20-án azzal a kérelemmel fordultak a miniszterhez, hogy „méltóztassék az új pozsonyi egyetemen ág.hitv.ev. theologiai fakultás felállítását elrendelni, azt állami költségen szervezni". A VKM-ben e felterjesztést is ad acta tették. Némileg bonyolultabbá tette e kérdést az, hogy a tiszai egyházkerület — amely már 1910-ben javasolta az eperjesi kollégium teológiai és jogi akadémiájának egyetemi fakultásokká szervezésével kétkarú csonka egyetem felállítását — e fakultást Eperjesen kívánta létrehozni. Az evangélikus egyház vezetői — az 1913. október 15-18-i egyetemes közgyűlés határozata alapján — november 25-én újabb felterjesztésben kérték a pozsonyi egyetemen az evangélikus teológiai fakultás felállítását. Az egyetemi ügyosztály megismételte korábbi javaslatát, Jankovich pedig 1914. február 4-i leiratában közölte az egyház vezetőivel, hogy az állam pénzügyi helyzetére, valamint az új egyetemeken a legsürgősebb és legfontosabb építkezések költségeire tekintettel nincs abban a helyzetben, hogy kérésük teljesítését ezidőszerint kilátásba helyezhesse. Az evangélikus egyház a háború idején is további erőfeszítéseket tett a teológiai fakultás létesítésére. Az 1916. november 8-11-i egyetemes közgyűlésen ugyan felmerült az — a VKM egyetemi ügyosztályának javaslatával lényegében megegyező — megoldási lehetőség, hogy a pozsonyi egyetemmel csak „külső kapcsolatban álló", egyetemi jogú teológiai fakultást kellene szervezni, de a közgyűlés szerint ez „elkerülhetetlenül magán viselné a jogokról való lemondás jellegét", s ezért az egyház vezetői 1916. november 21-i felterjesztésükben — sürgetve a minisztérium hivatalos válaszát — hangsúlyozták, hogy az egyház csak olyan hittudományi kar létesítését fogadja el, amellyel a katolikus és a református egyház rendelkezik. Jankovich e felterjesztésre azt válaszolta, hogy készséggel vesz tárgyalás alá „oly irányú újabb előterjesztést, amely ennek megvalósítására, különösen pedig arra vonatkozik, hogy e fakultás valamely meglevő egyetemmel [...] mily viszonyban legyen". (E leirat fogalmazása azt tükrözte, hogy a miniszter az egyetem szervezetén kívüli teológiai fakultás létesítését is lehetségesnek tartotta.) Az evangélikus egyház ezt követően a további tárgyalásokra bizottságot küldött ki, amelynek megalakulását a VKM 1917. július 25-én - már Apponyi miniszterségének idején — tudomásul vette, és Tóth Lajost, az egyetemi ügyosztály vezetőjét bízta meg azzal, hogy e bizottsággal tárgyaljon. E bizottság szeptember 26-án Tóth Lajos elnökletével tartott ülésén konkrét javaslat született arra vonatkozólag, hogy az evangélikus teológiai fakultás „vagy a pozsonyi vagy a budapesti egyetembe kapcsoltassék be", és megszervezése lényegében a debreceni református hittudományi karral azonos módon történjék. A VKM erre halogató választ adott, és a javaslatban foglaltak megvalósítása érdekében e korszakban érdemi intézkedések már nem történtek. így e periódus végén Magyarországon csak két — egy-egy katolikus és református — egyetemi hittudományi kar működött. Ezekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a budapesti egyetem — korábban meglehetősen alacsony színvonalú — teológiai fakultása a 90-es évek második felétől a fejlődés képét mutatta,