Századok – 2004

Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3

26 LADÁNYI ANDOR gatói egyes egyetemi előadásokon is résztvehessenek. A VKM-ben az egyház fel­teijesztését — választ nem adva — ad acta tették. Az 1912. november 6-9-i egyetemes közgyűlés határozata alapján Prónay és Baltik december 20-án azzal a kérelemmel fordultak a miniszterhez, hogy „mél­tóztassék az új pozsonyi egyetemen ág.hitv.ev. theologiai fakultás felállítását el­rendelni, azt állami költségen szervezni". A VKM-ben e felterjesztést is ad acta tették. Némileg bonyolultabbá tette e kérdést az, hogy a tiszai egyházkerület — amely már 1910-ben javasolta az eperjesi kollégium teológiai és jogi akadémiájá­nak egyetemi fakultásokká szervezésével kétkarú csonka egyetem felállítását — e fakultást Eperjesen kívánta létrehozni. Az evangélikus egyház vezetői — az 1913. október 15-18-i egyetemes közgyűlés határozata alapján — november 25-én újabb felterjesztésben kérték a pozsonyi egyetemen az evangélikus teológiai fa­kultás felállítását. Az egyetemi ügyosztály megismételte korábbi javaslatát, Jan­kovich pedig 1914. február 4-i leiratában közölte az egyház vezetőivel, hogy az állam pénzügyi helyzetére, valamint az új egyetemeken a legsürgősebb és legfon­tosabb építkezések költségeire tekintettel nincs abban a helyzetben, hogy kérésük teljesítését ezidőszerint kilátásba helyezhesse. Az evangélikus egyház a háború idején is további erőfeszítéseket tett a te­ológiai fakultás létesítésére. Az 1916. november 8-11-i egyetemes közgyűlésen ugyan felmerült az — a VKM egyetemi ügyosztályának javaslatával lényegében megegyező — megoldási lehetőség, hogy a pozsonyi egyetemmel csak „külső kap­csolatban álló", egyetemi jogú teológiai fakultást kellene szervezni, de a közgyűlés szerint ez „elkerülhetetlenül magán viselné a jogokról való lemondás jellegét", s ezért az egyház vezetői 1916. november 21-i felterjesztésükben — sürgetve a mi­nisztérium hivatalos válaszát — hangsúlyozták, hogy az egyház csak olyan hittu­dományi kar létesítését fogadja el, amellyel a katolikus és a református egyház rendelkezik. Jankovich e felterjesztésre azt válaszolta, hogy készséggel vesz tár­gyalás alá „oly irányú újabb előterjesztést, amely ennek megvalósítására, különö­sen pedig arra vonatkozik, hogy e fakultás valamely meglevő egyetemmel [...] mily viszonyban legyen". (E leirat fogalmazása azt tükrözte, hogy a miniszter az egyetem szervezetén kívüli teológiai fakultás létesítését is lehetségesnek tartotta.) Az evangélikus egyház ezt követően a további tárgyalásokra bizottságot kül­dött ki, amelynek megalakulását a VKM 1917. július 25-én - már Apponyi mi­niszterségének idején — tudomásul vette, és Tóth Lajost, az egyetemi ügyosztály vezetőjét bízta meg azzal, hogy e bizottsággal tárgyaljon. E bizottság szeptember 26-án Tóth Lajos elnökletével tartott ülésén konkrét javaslat született arra vo­natkozólag, hogy az evangélikus teológiai fakultás „vagy a pozsonyi vagy a buda­pesti egyetembe kapcsoltassék be", és megszervezése lényegében a debreceni re­formátus hittudományi karral azonos módon történjék. A VKM erre halogató választ adott, és a javaslatban foglaltak megvalósítása érdekében e korszakban érdemi intézkedések már nem történtek. így e periódus végén Magyarországon csak két — egy-egy katolikus és re­formátus — egyetemi hittudományi kar működött. Ezekkel kapcsolatban meg­jegyzendő, hogy a budapesti egyetem — korábban meglehetősen alacsony színvo­nalú — teológiai fakultása a 90-es évek második felétől a fejlődés képét mutatta,

Next

/
Thumbnails
Contents