Századok – 2004
Figyelő - Vofkori Mária: Imreh Istvánról I/223
FIGYELŐ 225 — az érettségi vizsgán idegen biztosokkal sorra buktatta meg a felekezeti iskolák végzőseit.)3 Az a két év, ami a gimnázium elvégzése és az érettségi, illetve az egyetemre való beiratkozás közé esett, a gyakornokoskodás ideje volt. Azok voltak a „praxi évek" egy brassói, szász tulajdonban lévő nagyvállalatnál. Imreh István a „praxi évek"-et nem tekintette elvesztegetett időnek. Sokat és szívesen tanult, szervezést, vállalatvezetést, és hogy ezeknek az éveknek a tanulságai is beépültek az életébe, az igazolja a legjobban, hogy mindig szívesen és örömmel mesélt praxikoráról. Két évi gyakornokság és egy sikeres érettségi vizsga után végre beiratkozhatott a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem közgazdaságtan szakára. Az egyetem a szellemi fejlődés korlátlannak tűnő lehetőségeit és egy tágabb keretet kínált minden szempontból a sepsiszéki diáknak, aki magában hordozta Sepsiszék és tágabb szülőföldje, a Székelyföld több évszázados emberformáló hagyományait. Kolozsvár a maga pezsgő szellemi életével, az egyetem a maga kitűnő oktatóival eszményi terep volt ahhoz, hogy valaki rátaláljon a saját útjára. Hogy milyen is volt ez a közeg, amelyben Imreh István útkereső időszakát töltötte, azt érzékletesen írja le Benkő Samu, a már említett laudációjában: „..most olyan tanárok előadásait hallgathatta, mint a népesedéspolitikában kitűnő statisztikus Schneller Károly, a konjunktúrakutatásokat kezdeményező és amerikai szakkörökben is nagyra becsült Boér Elek, a gazdasági elméletek történetét kutató Kislégi Nagy Dénes, az erdélyi jogtörténet mélyrétegeibe leásó Bónis György, és figyelhetett a magántanárként időnként Kolozsvárra látogató Bibó István jogbölcseleti kollégiumában hallottakra."4 A kitűnő tanári gárda mellett azonban Kolozsvár az intézményi kereteket is tágabbra nyitotta az egyetem falainál. 1940-ben Teleki Pál szorgalmazására megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet, az ETI, melynek Imreh István először ösztöndíjasa (1943-1945), majd tanársegéde (1945. október 25.), később pedig aligazgatója lett. Az ETI sokmindenre keretül szolgált, fősége alatt folyt a Venczel József által irányított bálványosváraljai falukutatás is. Bár nem feladatunk itt részletesen bemutatni Venczel József munkásságát és annak a valamikori falukutató famulusára, Imreh Istvánra gyakorolt hatását, mégis meg kell állnunk ennél a momentumnál, mert úgy véljük, döntő hatással volt az útkereső Imreh Istvánra. Venczel Józsefet, a szociológust, Dimitrie Gusti5 legjobb magyar tanítványaként tartották számon kortársai és tanítványai. Imreh István Venczelben a hagyományt teremtő, a matematikai, statisztikai látásmódja és logikája révén eredeti, töretlen utakon járó tudóst látta,akkor is és évtizedekkel később is, amikor Venczel tanulmánykötete elé írt bevezetőjében tisztelgett egykori mestere és mun-3 Benkő: A múltidéző titka. 7. 4 Uo. 8. 5 Dimitrie Gusti (1880-1955) román szociológus és filozófus, a bukaresti monografikus szociológiai iskola megalapítója. Új, monografikusnak nevezett módszerét, amelyet elsősorban a falukutatásban alkalmazott, többen átvették. Volt tanügyminiszter (1932-1933), tagja volt számos hazai és külföldi akadémiának, tudós társaságnak. Több folyóiratot is alapított, köztük a nemzetközi tekintélyt élvező „Arhiva pentru Stiinta si reforma sociala"-t is. Követői közé tartozik Venczel József és H. H. Stahl.
