Századok – 2004

Közlemények - Janek István: Károlyi Mihály a csehszlovák–magyar viszony és a lakosságcsere rendezéséért 1945–48 között I/207

KÁROLYI MIHÁLY ÉS A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR KAPCSOLATOK... 209 lamint az országaink és Oroszország közötti harmónia szempontjából oly fontos tömbjét, hiszen ebből a szomszédos országok közötti párviadalból a reakció húzna hasznot."6 Károlyi Czakó Ambrónak,7

korábbi harcostársának 1945. július 11-én írt levelében azt emeli ki a magyar külpolitika elsőrendű feladataként, hogy a környező államokban élő magyar kisebbség jogait mindenképpen szavatolnia kell az ottani kormányoknak. Károlyit mindig a Csehszlovákia és Magyarország közötti barátság és együttműködés híveként kezelték, amiről a Hubert Ripkához, Csehszlovákia külügyi államtitkárához8

írt levele szolgálhat bizonyítékként. Károlyi levelében kifejti, hogy a csehszlovák vezetőkkel, Benessel, Vladimír Clementisszel és Jan Masaiykkal korábban Londonban folytatott tárgyalásai nyomán leszűrt következtetései alapján úgy véli, a két ország között a megértés csak akkor válhat valósággá, ha Magyarországon gyökeres politikai változások következnek be. Mivel a Horthy-rendszer megbukott, így elérkezettnek látja az időt a politikai szemléletváltásra a magyar társadalmon belül. Sajnálatosnak tarja a csehszlovák kormány akcióját a felvidéki magyarokkal szemben és veszélyesnek a jövőt illetően a két nép viszonyában. „Meg kell értenem az Ön népének keserű érzéseit a magyarokkal szemben és a nehézségeket, melyekkel Önöknek szembe kell nézniük, ha mérsékelni akarják egy, a magyar kormányok által uszított, magyar fasiszták által üldözött és megalázott nép soviniszta kitöréseit, mégis úgy érzem, mindkét ország általános érdeke, hogy ha már alkalmazni kell a lakosságcsere politikáját, azt legalábbis igazságos és amennyire lehet, fájdalommentes módon kellene végrehajtani."9 Károlyi úgy vélte, ha a kitelepítéseket nem tudják leállítani, Magyarországon a szociális viszonyok súlyosbodnak. Véleménye szerint a magyarországi fóldbirtokhiány lehetetlenné teszi, hogy a szlovákiai magyarok részére elégséges földet osszanak, mivel számuk nagyobb a felosztható földterületnél, ezen a Magyarországról kitelepítendő németek által felszabaduló területek sem segíthetnek. Szerinte a 600 000 magyarországi mezőgazdasági munkás és az ehhez csatlakozó kitelepített felvidéki magyarok nagy száma csak rontana a helyzeten. Károlyi információi szerint a magyarokat Szlovákiából a határon ötkilós csomagokkal dobják át, aminek következtében ezek az emberek csak a magyar nacionalistákat fogják erősíteni, és Csehszlovákia halálos ellenségeivé válnak. Levele második felében Károlyi kifejti, hogy reméli, ezek az információk túlzóak, de ha tényleg igazak, ő nem kíván visszatérni Magyarországra, „hiszen akkor egész koncepcióm bázisár rombolták le".1

0 6 PIL 704. f. 129. ő. e. 7 Czakó Ambró (1887-1974) katolikus, majd református lelkész, Károlyi híve, 1921-1923 között a Független Szemle szerkesztője, melynek betiltása után emigrált. 1928-tól Torontóban élt mint református lelkész és a Tárogató szerkesztője. 1940-1945 a kanadai Magyar Demokratikus Szövetség alelnöke. 8 Hubert Ripka (1895-1958) politikus, 1941-1945-ben a londoni csehszlovák kormány külügyi államtitkára, 1945-1948-ban a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt elnökségi tagja, külkereskedelmi miniszter. 1948 februárjában emigrált Csehszlovákiából. A levélen nem volt keltezés, így csak valószínűsíthetjük a tartalom alapján az 1945. július 21-i dátumot. 9 Károlyi Mihály levele Hubert Ripkához 1945. július 21. PIL 704. f. 129. ő. e. 10

Károlyi a koncepcióján az általa elképzelt gazdasági konföderáció megvalósítására gondol. A mondat az eredeti változatban is befejezetlen maradt. A dokumentumot lásd PIL 704. f. 129. ő. e.