Századok – 2004

Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3

AZ EGYHÁZAK ÉS A FELSŐOKTATÁS A DUALIZMUS KORÁBAN 19 bestyén Jenőnek A debreceni egyetem és a kálvinista jelleg c. cikke szerint az állam ezzel „legalább külsőségekben" igyekezett az egyházkerület óhajtásait honorálni. A megállapodások e pontját evangélikus részről is kifogásolták: „Ebben a pontban rendkívül érdekes módon jut kifejezésre a ref. egyház hatalmi befolyása" - írta Pröhle Károly, aki szerint a helyes eljárás az lenne, hogy az istentiszteleteket az egyes felekezetek külön-külön rendezzék. Az egyházkerület november 23-i közgyűlése a megállapodásokat elfogadva kifejezte — „a teljesítés biztos reményével — azt az óhajtását és kérését, hogy a jelenleg működő minden szakbeli akadémiai tanárok közül azok, kik a szolgálatképesség teljes mértékét megütik, az egyetemi megfelelő tanszékekre kineveztessenek". A közgyűlés továbbá kifejezte azt az óhajtását is, hogy a debreceni egyetem felállításáról rendelkező törvény meghozatala után a kollégium három fakultásának „egyetemi karokká szervezve való átvétele lehető legrövidebb időn megtörténjék", és ennek érdekében az űj egyetemi épületek elkészültéig felajánlotta e fakultások jelenleg használt kollégiumi helyiségeit. (A közgyűlési határozat e pontjával kapcsolatban megjegyzendő, hogy abban a főiskolai karok „átvétele" kifejezés szerepelt, Degenfeld pedig közgyűlési megnyitó beszédében a jogi és a bölcsészeti kar „átadásáról" szólt.) E megállapodásokhoz 1912. április 26-i ülésén az egyetemes konvent is hozzájárult. Ugyanakkor az egyházkerületet e megállapodás, a kollégium főiskolai karainak „feláldozása" miatt a többi egyházkerület részéről — de Debrecenben is — sok támadás érte. A megállapodásokban a jogi és a bölcsészeti tanszékek betöltéséről nem történt említés; a szakmai közvéleményt pedig különösen ez a kérdés foglalkoztatta. Az új egyetemek felállításáról szóló törvényjavaslatról a Felső Oktatásügyi Egyesület által 1912 májusában rendezett háromnapos ankétjának az egyik fő témája éppen ez volt. Medveczky Frigyes, az egyesület elnöke megnyitójában hangsúlyozta: „az új egyetemek tudományos versenyképessége [...] a meghívandó vagy kinevezendő tanerők minőségétől függ [...] az új egyetemek ügyében folytatott tárgyalások során azt a benyomást is nyerhettük vagy legalább szélesebb körben az a látszat keletkezett, mintha a Miniszter az új tanerők kinevezésénél nem biztosíthatna magának teljesen szabad kezet". Több felszólaló is kifejezte ezzel kapcsolatos aggodalmait; egyikük szerint „egészen határozottan felmerült az a hír, mintha a kormánynak megállapodásai lennének a debreceni egyetem tanárainak kinevezése tekintetében oly irányban, hogy nemcsak az első alkalommal, de később is állandóan a városi és illetőleg egyházkerületi tényezőknek nemcsak a teológiai tanszékek betöltésénél, hanem a többieknél is valamelyes befolyás biztosíttatnék". Az egyesület két állandó előadója — Magyary Géza és Grósz Emil — ezt cáfolta, az elnöklő Medveczky szerint pedig „mutatkoztak ilyen törekvések és a kormánynál történtek is lépések ebben az irányban, amelyek azonban a kívánt eredményre nem vezettek", a felmerült kívánalmakhoz a VKM nem járult hozzá. Zárszavában Medveczky ismételten rámutatott a működő akadémiai tanárok egyszerű átvételének veszélyére; ez „az új főiskolák felvirágzását és tudományos versenyképességét esetleg hosszú időkre kiterjedőleg illuzóriussá tenné". Szóba került e kérdés a törvényjavaslat tárgyalása során a képviselőházban is; Berzeviczy természetesnek tartotta a teológiai fakultás esetében a felekezeti főhatóság bizo-