Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
AZ EGYHÁZAK ÉS A FELSŐOKTATÁS A DUALIZMUS KORÁBAN 17 hogy helytelen volna, ha erejöket messze meghaladó vállalkozásokba — mint a minő egyetemek felállítása és fentartása — bocsátkoznának."1 7 E kitérő után a debreceni egyetem ügyének alakulására visszatérve: 1906 őszétől Debrecenben mindinkább erősödött az a vélemény, hogy nem protestáns, hanem állami egyetem létrehozására kell törekedni. Ehhez hozzájárult az is, hogy a koalíciós kormány megalakulását követően ismét felvetődött a harmadik egyetem felállításának kérdése (sőt Apponyi már több új egyetem létesítésére vonatkozó terv kidolgozására adott megbízást). A számításba jöhető városok közé tartozott Debrecen is, amelynek törvényhatósági bizottsági közgyűlése 1906. november végén egyetemi bizottságot alakított. E bizottság 1908 elején kidolgozott javaslata szerint Debrecenben négykarú állami egyetem állítandó fel, „amelynek magva azonban [...] a Kollégium volna". Ezzel az egyházkerület által rendezett 1908. március 5-i értekezlet is — egyhangú állásfoglalással — egyetértett: „nagy fontosságúnak tartjuk, hogy Debreczenben egy teljes, azaz négykarú egyetem létesítessék", hozzátéve azonban azt is, hogy „ennek körében főiskolánk és református egyházunk érdekei biztosíttassanak". Az egyetem felállításának céljára a város törvényhatósági bizottságának közgyűlése jelentős felajánlást tett, az egyházkerület 1908. május 20-22-i közgyűlése pedig határozatában kimondta, hogy „a nagy czél érdekében kész a maga részéről is az áldozatokra; de csak azon feltétel alatt, ha eminens s létfenntartását érintő érdekei biztosíttassanak s a kérdés megoldása körül természetszerűleg felmerülendő jogviszonyok minden kétséget, félremagyarázást és bizonytalanságot kizáró világossággal szerződésszerűleg, előzetesen, kölcsönösen és közmegnyugvásra rendezve lesznek".18 A debreceni állami egyetem és az egyházi érdekek Az új egyetemek szervezése az évtized utolsó éveiben — az elhúzódó belpolitikai válság következtében — egyidőre háttérbe szorult, az 1910. júniusi választások után azonban ismét előtérbe került; az országgyűlést megnyitó trónbeszéd az új egyetemek felállításának előkészítését a kormány és a törvényhozás sürgős feladataként jelölte meg. Az előzetes tárgyalások 1911 februárjában kezdődtek meg, és május közepén már valószínűsíteni lehetett, hogy az új egyetemek egyike Debrecenben lesz. Az előkészítő tárgyalások során a tiszántúli egyházkerület törekvései az új egyetem protestáns jellegének, „kálvinista szellemének" biztosítására irányultak. Ezt a városi tanács és az egyházkerület a létesítendő egyetem alapítási okmányában is deklarálni kívánta, a „protestáns szellemű nevelés" követelményének beillesztésével, ami a kormányzat számára természetesen elfogadhatatlan volt. Ezért Balogh Jenő, a VKM politikai államtitkára 1911. július 21-i, a polgármesternek írt levelében közölte: „Az egyetemi oktatásnak legjellemzőbb és elválaszthatatlan alkatrésze a tanítás szabadsága, amely magában foglalja azt, hogy az egyetemi tanár előadá-17 Irodalomtörténeti Közlemények 1930. 65.; Az 1872. évi KI VII. k. 355-359, 371.; Az 1910. évi Kl XIV k. 270.; Berzeviczy Albert: Közművelődésünk és a harmadik egyetem. Budapest, 1894. 66-80.; Vélemények új egyetemek alapításáról. Budapest, 1911. 18 A tiszántúli reform, egyházkerület 1908. május hó 20-22-i napjain Debreczenben tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Debrecen, 1908. 8., 82-88.; Szentpéteri Kun:: i.m.
