Századok – 2004
Közlemények - Tilkovszky Loránt–Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról 1931-ben. II. I/159
Tilkovszky Lóránt - Weidinger Melinda MAGYAR MEMORANDUM ÉS NÉMET VÁLASZ A Duna-medencei kisebbségi problematikáról, 1931-ben II. rész A NÉMET ÉS MAGYAR KISEBBSÉGEK HELYZETE, KÖLCSÖNÖS VISZONYUK; POLITIKAI CÉLJAIK CSEHSZLOVÁKIÁBAN, ROMÁNIÁBAN ÉS JUGOSZLÁVIÁBAN Egy évtized telt el az erőszakos fordulat óta, amely révén a dunai németek és a magyai- nép igen jelentős részét — akaratuk megkérdezése nélkül — idegen népek uralma alá kényszerítették. Nem lenne haszontalan az egyes kisebbségi csoportok helyzetét, egymáshoz való viszonyukat közelebbről szemügyre venni és megvizsgálni: vajon ezeknek a népcsoportoknak a politikája, mint ahogy ezt azok a tendenciák is mutatják, amelyek a népi alapelvek mellett ezen politika kiformálódásához meghatározók, célszerűnek bizonyulnak-e ezen kisebbségi csoportok népi sajátosságának megőrzésére, épp ügy, mint ezek kulturális és gazdasági erői megmaradásának és gyarapodásának szempontjából; továbbá, hogy vajon ez a politika és ezek a tendenciák, amelyek az előbbieken nyomot hagynak, kedvezőek-e a népcsoportok érdekeinek ama határpolitikai lehetőségek szempontjából, amelyek tényleges megvalósulására bizonyos valószínűséggel számolni lehet. Ennél a vizsgálatnál nem hagyhatók figyelmen kívül az egyes népcsoportok településviszonyaiból eredő adottságok. Hasznos lenne továbbá bizonyos politikai előzmények előre bocsájtása az egész kérdéskomplexum objektív tisztázásához. A területi eloszlásból az alábbi adottságok következnek: Csehszlovákia un. történelmi országaiban (Cseh- és Morvaország) az ottani német kisebbség jelentősen nagyobb része szervesen kapcsolódik német törzstársaihoz, amelyek saját nemzetállamban élnek, csak csekély töredékük képez kisebb-nagyobb enklávékat a cseh településterületen. Ami Szlovákiát, mint általánosan a régi Magyarországtól Csehszlovákiához csatolt területet illeti: csak Szlovákia délnyugati szögletében a németek egy keskeny településterülete áll közvetlen kapcsolatban a német-osztrák területtel. Szlovákiában és Kárpát-Oroszországban a németek többségét más népek széles sávja választja el törzstestvéreitől. A román uralom alá került németség egészében, éppúgy Jugoszláviában is, — eltekintve a nyugati határnál települt németektől, — a „sorskisebbség" nyilvánvaló jegyeit viseli.