Századok – 2004
Közlemények - Egresi Katalin: Viták a társadalompolitika elméletéről és gyakorlatáról a Bethlen-érában I/119
158 EGRESI KATALIN Szervezet 1926-os értekezletével. Ezen a rendezvényen megállapították, hogy sok országban így hazánkban sem ratifikálták a nemzetközi egyezményeket. A Bethlen-kormány szociális törvényeit kiegészítette a közegészségügy modernizációja, amely a csecsemőhalandóság számának csökkenésében, a százezer főre jutó orvosok számának megkétszereződésében, illetve a kórházi férőhelyek számának emelkedésében jutott kifejezésre. A kormány törvényekkel és rendeletekkel támogatta a lakóházak építését is, ennek eredményeként 1920-30 között 290 ezer lakóház épült. Mindezt alátámasztja, hogy a magyar gazdaság szanálását követően a Vass József által vezetett népjóléti minisztérium a költségvetésben évről évre nagyobb szerepet kapott, kiadásai a feladatok bővülésével is növekedtek. Az 1924/25 és 1931/32 közötti költségvetési évek adatai jól tükrözik a kormány szociális reformok iránti nagyobb érdeklődését. Erre vonatkozóan részletes kimutatás készült a népjóléti minisztérium 1924/25-1931/32 közötti időszakának beruházásairól. Az 1924/25 és 1931/32. közötti időszak szociális és kulturális célú beruházásainak adatai: Költségvetési év 1 ezer pengő Összesen 1924/25 1925/26 1926/27 1927/28 1928/29 1929/30 1930/31 1931/32 Összesen Tanyai iskolák 236 4 795 12 084 15 470 17 132 4 647 811 499 55 674 Szakiskola 1 352 2 033 6 569 6 311 5 754 4 706 2 254 2 094 31 073 Egyetem 2 027 1 021 2 542 4 650 3 209 1 969 1 830 2 498 19 746 Kórház 149 2 417 5 639 8 744 7 382 2 243 1 532 1 649 29 755 Lakás 2 397 14 275 15 834 12 200 10 651 175 1 429 -56 961 Egyéb 186 675 2741 6285 7602 13 224 2 109 1 601 34 423 Összesen li 347 25 216 45 409 53 660 51 730 26 964 9 965 8 341 227 632 Hajdrik Sándor: Államháztartásunk alakulása a szanálás óta. Közgazdasági Szemle, 1933. október - november 662. old. Ezen időszak alatt a minisztérium kiadásai 2,3 szorosára nőttek, amely 1930/31-ig folyamatos növekedést jelentett, majd a gazdasági válság következtében visszaesett. A kiadások adatain belül a beruházások típusai és összege is figyelemreméltó. A legjelentősebb kulturális és szociális célú beruházások a tanyai népiskolák, a szakiskolák, az egyetemek és kórházak építése, illetve felszerelése, valamint a munkás lakások építése terén történtek. A gazdasági világválság azonban ezeket a szociális reformokat és beruházásokat jelentős mértékben viszszavetette. Az 1920-as évek magyar szociálpolitikai elméletei, illetve az 1926-os országos értekezlet szociális témakörei azt igazolták, hogy a hazai politikai és tudományos közélet jelentős részét foglalkoztatták a társadalom szociális problémái. Számos képviselőjük a szociális kérdések iránti érzékkel megáldott, jól képzett teoretikus volt, akik a nemzetközi szociálpolitikai vívmányokkal összhangban felhívták a Bethlen-kormány figyelmét e kérdéskör jelentőségére. Ezek az elméletek az 1926-os országos értekezleten is meghatározó szerepet tölthettek be, ám a politikai rendszer csak a számára releváns érdektörekvésekhez kapcsolódó nézeteket karolta fel. Az 1920-as évek második felének szociális törvényei több hiányosságot mutattak, ami kiváltképpen a munkanélküliség kérdésének, a mezőgazdasági munkások biztosításának, a munkásszervezetek jogainai;, és számos nemzetközi egyezménytervezet ratifikálásnak mellőzésében figyelhető meg.
