Századok – 2004
Közlemények - Egresi Katalin: Viták a társadalompolitika elméletéről és gyakorlatáról a Bethlen-érában I/119
154 EGRESI KATALIN Az előadást többen vitatták. Szabó József nemzetgyűlési képviselő a Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetsége nevében konkrét javaslatokkal érkezett. Szerinte a munkaviszony törvényes szabályozása két alapelv tiszteletben tartása nélkül megvalósíthatatlan. A munkásoknak a munkabérek és a munkafeltételek megállapításánál szavazati jogot, az üzemvezetésben, azaz a gazdasági élet irányításában pedig részvételi jogot követeltek. Indoklásképpen a Rerum Novarumra hivatkoztak, amely elismerte a munkának az emberi életben játszott központi szerepét és a munkavállalók védelmét sürgette, olyan hagyományos értékek tiszteletben tartása mellett, mint a család, az egyház és a magántulajdon. Szabó József szerint a munkásoknak az üzemvezetésben való részvétele több szempontból is hasznos lehet. A munkavállalók gyakorlati tudása és tapasztalata hozzájárulhat az üzem hatékony működéséhez, erősíti a közösségi érzést és növeli a munkafegyelmet. Az értekezlet végül is a paritásos alapon felállítandó üzemi bizottságok mellett döntött, megjelölve azok pontos feladatkörét. Egy ilyen típusú bizottság döntene a bérszerződésekről, a gyári rend betartásáról, az egyéni és csoportsérelmek orvoslásáról, az állami törvények betartásának ellenőrzéséről, a biztonsági és egészségügyi feltételekről, az inasügy, a gyermek- és női munka ellenőrzéséről, a technikai nevelésről, a tanfolyamok, a szórakozás és az üdülés szervezéséről. A témához szorosan kapcsolódott a munkaviszályok törvényes rendezésének kérdésköre. Papp Dezső exállamtitkár előadása számos reformjavaslatot és ötletet tartalmazott. Papp liberális szociálpolitikusként a modern szociálpolitika alapelveihez alkalmazkodva az egyesülési szabadságjog biztosítása mellett érvelt. Papp a munkásegyesületek és szakszervezetek munkájában nem romboló, politika-i rendszert aláásó tényezőt, hanem a szociálpolitikai fejlődés fontos zálogát látta: „nemcsak elméleti megállapítás, hanem sokszorosan igazolt tapasztalat az, hogy igazán eredményes szociálpolitikát a közhatalom magában époly kevésbé képes kifejteni, mint ahogyan egy szárnnyal a madár sem tud repülni. Fájdalmasnak tartom azt, hogy a nem Balkánállamok között Magyarország az egyetlen állam, mely e kérdésekben a Balkánállamok színvonalán marad."5 6 Az egyesületi jog törvényi garantálása révén a munkavállaló munkaviszonya és egy esetleges munkaviszály ügyében kollektíven tud fellépni, érdekeit nem ő maga személyesen, hanem a munkavállaló érdekképviseleti szerve törvényesen képviselheti. Papp részletesen taglalta a munkaszabály szerződések és a munkaviszály során alkalmazott békéltető eljárás jogi feltételeit is.5 7 66 Uo. 296, ill. 302. 57 Papp Dezső szerint a munkaszabály-szerződések esetében a következő alapelvek rögzítése nélkülözhetetlen: a munkavállaló részén szerződő fél csak szakegyesület lehet, a szerződés érvényességéhez kötelező legyen annak írásba foglalása és a nyilvánosság biztosítása érdekében meghatározott helyen való letétele. Meg kell állapítani a hatályának és a felmondási időnek más megállapodás hiányában érvényes leghosszabb tartalmát. A munkaszabály-szerződésbe foglalt más megállapodás hiányában a felek, illetve az azokhoz tartozó személyek, a munkaszabály-szerződésbe foglalt munkafeltételeket nemcsak egymással, hanem harmadik személyekkel szemben is kötelesek legyenek megtartani. A békéltető eljárás feltételei pedig a következők: 1. Az olyan munkaviszályt, amely legalább tíz munkást érint, a két fél (munkaadó és munkavállaló) álláspontjának ismertetésével hatósági úton be kell jelenteni.
