Századok – 2004
Közlemények - Egresi Katalin: Viták a társadalompolitika elméletéről és gyakorlatáról a Bethlen-érában I/119
TÁRSADALOMPOLITIKA. A BETHLEN-ÉRÁBAN 155 Az értekezleten rajta kívül nagyon kevesen ismerték el a sztrájkjog törvényi biztosítását. Ezzel szemben Bencs Zoltán, a miniszterelnökség szociálpolitikai osztályának előadója négy pontban kívánta szabályozni az egyesülési jogot. 1. Gazdasági szakegyesületek, szakszervezetek nem állhatnak politikai pártok befolyása alatt. 2. Szabad társulás útján jöjjenek létre, a be- és a kilépés szabadsága révén. 3. Az adott szervezetek anyagi erejüket csak céljaik és feladataik megvalósítására használhatják fel, vagyonuk intézményesen ellenőrizhető legyen. 4. Politikai működést nem fejthetnek ki.5 8 A kérdéskör másik előadója, Jászai Samu a szociáldemokrata munkásmozgalom javaslatait fogalmazta meg. Jászai az egyesülési jog törvényi biztosítását és a szakszervezetek autonómiáját követelte. Kovrig Béla a békéltető eljárások szükségességét hangsúlyozta abból a megfontolásból, hogy a sztrájk helyett eredményesebbek, mivel az ipari termelés békéjét szolgálják. Kovrig csak abban az esetben tartotta elképzelhetőnek a sztrájkot, ha a békéltető eljárás semmilyen eredményre nem vezetett. A Szakszervezeti Tanács a felszólalások végén indítvánnyal fordult az értekezlet résztvevőihez, amelyben az egyesülési és gyülekezési szabadságjog biztosítását és a szakegyesületek működési szabadságát követelte. A háromnapos országos rendezvény szociális problémák és megoldási javaslatok sorozatát tárgyalta, a résztvevők sokszor nem csekély nézetkülönbségek ellenére is egyetértettek abban, hogy a szociálpolitika az ipari társadalom egyik nagyon aktuális részterülete. A magyar politikai rendszer elérkezett arra a pontra, ahonnan tovább már nem halogathatta a szociális törvények megalkotását. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szociális érdekvédelem minél teljesebb körű megvalósításához az állam és a társadalom együttes munkája szükséges. A közegészségügyi és társadalompolitikai országos értekezlet a magyar sajtóban Az országos értekezlet sajtóvisszhangja meglehetősen vegyes volt. A különböző politikai napilapok és folyóiratok csak abban értettek egyet, hogy az értekezlet összehívására szükség volt. A nem csekély nézetkülönbségek a konferencia eredményeivel kapcsolatban jelentkeztek. Két tudományos igényű folyóirat a rendezvényről különbözőképpen vélekedett. A Közgazdasági Szemle szerint az országos értekezletet nagy érdeklődés kísérte. Pozitívumának tartotta, hogy fokozta a 2. A békéltetést a hatóság köteles megindítani, ahol mind a két fél részvétele kötelező. 3. A békéltető eljárásban, ahol az egyik fél tíznél több természetes jogi személyből áll, csak képviselő útján vehet részt. 4. A békéltetést a hatóság által kijelölt személy vezeti vagy egyedül, vagy bármelyik fél által kijelölt bizalmiférfi(ak) részvételével. Ha bizalmiférfiak bevonására kerül sor, a békéltető bizottságban az elnöki teendőket a hatóság embere látja el. Sem a bizottság elnöke, sem a bizalmiférfiak nem. dolgozhatnak abban a szakmában, ahol a békéltetés folyik. 5. A békéltető szerv megidézheti a feleket, tanúkat, szakértőket hallgathat meg. 6. Az eljárás lefolytatása után a békéltető szez-v javaslatot tehet a vitás kérdés elintézésének módjára. 7. A békéltető eljárás a munkaviszályok fennállása alatt bármikor megismételhető. 8. Nincs helye a békéltető eljárásnak, ha a felek vitás ügyüket más szervre bízzák. Ld. uo. 294-295. 58 Uo. 312.
