Századok – 2004

Beszámoló - Magyarország az I. világháborúban. Konferencia Szegeden 2004. június 28-án (ifj. Bertényi Iván) VI/1440

BESZÁMOLÓ 1441 melyek közül a Branislav Nusic irodalmár és színpadi író kezdeményezésére alakult Narodna odbrana a legismertebb. Az annexió után Belgrád titokban felgyorsította a fegyverkezést, növelte a Monarchia elleni kémtevékenységet, és a tisztek által létrehozott új szervezet, a Fekete kéz (hivatalos nevén: Ujedinjenje ili smrt - Egyesülés vagy halál) átvette a Narodna odbrana felforgató célzatú feladatait. Az annexió után Belgrád előtt nyugat felé teljesen lezárult a terjeszkedés útja, míg a déli tengeri kijárat, az oszmán kézben lévő Szaloniki bizonytalan volt. Az ifjútörök hatalomátvétel után Szerbia a déli terjeszkedés megvalósítása érdekében közeledett Bulgáriához. 1912 márciusában Macedónia tervbe vett felosztásával kapcsolatban Pasic engedményeket tett Szófiának, mert albán területek bekebelezésével kívánta magát kárpótolni. Az oroszok által is helyeselt balkáni szövetség 1912 őszén ugyan sikert aratott a törökök fölött, de Szerbia a Monarchia éles ellenkezése miatt nem tudta megtartani az elfoglalt albán területeket, így az adriai kijáratot sem. Ezzel az előzetesen kigondolt balkáni erőegyensúly helyett Bulgária fölénye és Szerbia viszszaszorulása következett volna be, de Szerbia szövetségesei segítségével a második balkán háborúban előnyére tudta változtatni a helyzetet. Amikor 1913. november 20-án rendeletileg is Szerbiához csatolták Macedónia nagyobb részét, tulajdonképpen befejeződött az Oszmán Birodalom területén élő szerbek egyesítése Szerbiával. Ezután pedig már a Monarchia következett. Nagy érdeklődés előzte meg Pollmann Ferenc (Hadtörténeti Intézet) előadását Az első világháború kitörésének kulisszatitkairól. Pollmann két olyan, érdekes epizódot villantott föl a július végi lázas napokból, amely rávilágít egyes magyarországi katonai körök háborúpárti hangulatára. A szerb hadsereg vezérkari főnöke, Putnik vajda 1914 nyarán egy stájer üdülőhelyen, Greichenbergben pihent, s hogy Szerbia békés szándékát ezzel is • demonstrálja, a szarajevói merényletet követően sem utazott haza. Csak akkor indult útnak, amikor mái· a Monarchia megszakította diplomáciai kapcsolatait Belgráddal, és elrendelte a mozgósítást. Putnik 25-én este 10 órára ért Budapestre, ahol Tersztyánszky Károly lovassági tábornok parancsára feltartóztatták a pályaudvaron. Az esetről Ferenc József a bécsi lapokból értesült, és nagyon felháborodott, mivel úgy gondolta, hogy ezzel a „lovagiatlan" tettel meg nem engedhe, tő előnyhöz jutna a Monarchia a háborúban. El is rendelte Putnik szabadon engedését, ám a parancsot egy, a szerbekre nézve dehonesztáló, budapesti eredetű értesülés miatt — mely szerint a szerb kormány osztrák és magyar állampolgárokat túszként tart vissza — eleinte vonakodtak végrehajtani. Amikor azonban a hír hamisnak bizonyult, a szerb vezérkari főnököt egy különvonaton Románián keresztül kiengedték Magyarországról. Kevésbé ismert tény, hogy a Szerbiának küldött hadüzenet eredeti szövegét Berchtold közös külügyminiszter egy bekezdéssel megkurtította. A hadüzenetbe ugyanis — mint a háborúra feljogosító újabb érvet — először belevették azt a július 26-án éjjel Bécsbe érkezett hírt, amely szerint egy szerb hajóról támadást intéztek a temeskubini határőrök ellen. Az uralkodó aláírta a szöveget, időközben azonban Bécsben gyanút keltett az a körülmény, hogy a hír budapesti keltezésű volt, holott Temeskubin a temesvári hadtestparancsnokság illetékességébe tartozott, s amikor kiderítették, hogy az állítólagos atrocitásokból egy szó sem igaz,