Századok – 2004
Jelen időben a múltról - Randolph L. Braham: Mentőakciók Magyarországon. Mítoszok és a valóság VI/1393
1412 RANDOLPH L. BRAHAM Kasztner, aki természetesen nem is sejthette, mi áll Eichmann ajánlatának hátterében, kapva-kapott az alkalmon, hogy újabb zsidókat menthet meg. A Központi Zsidó Tanács hozzájárulásával ötmillió svájci frank értékben ékszert, pengőt és külföldi devizát ajánlott Eichmann-nak, aki többet kért, de végül beleegyezett fejenként 100 dollárba. Kasztner azt remélte, véget vethet az éppen Eszak-Magyarországon folyó deportálásoknak, ha azt javasolja, onnan szállítsák őket át Ausztriába, de mivel Észak-Magyarországon már teljes gőzzel működött a megsemmisítés gépezete, a transzportok zömét inkább a trianoni Magyarország dél-keleti vidékeiről indították Ausztriába. Hiába állt munkaerő-hiány a váltságdíjért Ausztriába irányított transzportok hátterében, a strasshofi deportáltak nagy részének életben maradása még ma is Kasztner és Becher nagy sikerű mentőakciójának rangját élvezi.56 A harmadik mentéssel kapcsolatos tárgyalás egy magyar zsidó vezető és az SS között felettébb személyes és diszkrét jellegű volt. Az egyik tárgyalófél Freudiger Fülöp volt, aki a Központi Zsidó Tanácsban az ortodoxiát képviselte, a másik pedig Dieter Wisliceny, az Eichmann-féle Sonderkommando deportálási szakértője. Az első hivatalos megbeszélésen Wisliceny átadta Freudigernek Weissmandel rabbi ajánlólevelét, aki — mint azt már említettük — tévesen hitte, hogy aζ SS-tiszt lefizetése révén döntő szerepe volt a szlovákiai zsidók deportálásának leállításában.57 A zsidó vezető és az SS-tiszt érintkezése kölcsönösen gyümölcsözőnek bizonyult. Szlovákia és Görögország után Wisliceny Magyarországon is tevékenyen vett részt a zsidók összeszedésében és deportálásában. Ez nem tartotta vissza Freudigert attól, hogy minden egyes budapesti találkozásuk alkalmával sok ékszert és készpénzt adjon át neki, mely gesztusait a tiszt személyes szívességekkel hálálta meg. így például mintegy 80 ortodox vezetőt emelt ki a különböző vidéki városok (Debrecen, Nagyvárad, Pápa, Sopron vagy Székesfehérvár) gettóiból, akiknek legtöbbje később belekerült a Kasztner-transzportba. Wisliceny tette lehetővé Freudigernek, családjának és néhány barátjának a Romániába való átszökését is 1944. augusztus 9-én. A szökés jelentős pánikot keltett Budapest zsidói között, akik továbbra is a deportálások kiújulásának árnyékában éltek. Mivel Freudigert nemcsak Wislicenyhez fűzték szoros kapcsolatok, hanem a külföldi zsidó vezetőkhöz is, széles körben tartották a Központi Zsidó Tanács egyik legtájékozottabb vezetőjének. Hirtelen eltávozását ezért széles körben a 1 deportálások közeli kiújulásának jeleként értelmezték, és ebbeli félelmüket csak erősítette, hogy a Gestapo éppen ekkor tartóztatta le a Tanács felső vezetését. Igaz, hogy Freudiger majdnem 100 zsidó megmenekülésében volt részes, de a mentőakció körülményei már a háború alatt, majd utána is élénk vitákra adtak alkalmat. Izraelben, ahol a vád egyik fontos tanúja volt az Eichmann-perben (1960-1962), beható vizsgálatnak vetették alá szökését, illetve a Zsidó Tanácsban és a Wislicenyvel folytatott tárgyalásokban betöltött szerepét. Ellenfelei egyebek közt arra hivatkoztak, hogy csalárd módon olyan útleveleket használt fel, amelye-56 L. Braham: A népirtás politikája, i.m., 697-701.1. Gyakorlatilag lehetetlen megadni az életben maradottak számát, mert „fegyelmi vétségekért" még a strasshofi körzetből is meghatározhatatlan számú magyar zsidót szállítottak át Auschwitzba. 51 Wisliceny szlovákiai ténykedéséről 1. i.m., 1002-1007.
