Századok – 2004
Közlemények - Tóth Imre: Nyugat-Magyarország és Burgenland a német külpolitikában (1922–1939) VI/1327
1346 TÓTH IMRE A "nyugat-magyarországi détente" idején ugyanakkor meghatározó változások zajlottak le mind Ausztriában, mind Magyarországon, mind pedig Németországban. Idehaza az 1930-as évek kezdetének legjelentősebb változása az volt, hogy a Bethlen István nevéhez fűződő hagyományos, konzervatív politikai irányvonal helyét egy új, egyelőre még sok ismeretlent tartalmazó politikai képlet váltotta fel. A váltás bel- és külpolitikai következményekkel is járt. A Burgenlandért aggódó osztrák és német körök számára alapkérdés volt, hogy a magyar politika változó széljárása mennyire érinti a nyugat-magyarországi térség helyzetének alakulását. A miniszterelnöki székben Bethlen Istvánt felváltó Károlyi Gyula kevés tekintetben hozott változást. Károlyi Burgenlanddal kapcsolatos álláspontjának szondázására nemsokára kiváló alkalom kínálkozott: a soproni népszavazás tizedik évfordulója 1931 decemberében. Burgenland szempontjából mindig emblematikusnak számított a népszavazási ünnepségek hangvétele. Az, hogy Károlyi nem jelent meg személyesen Sopronban, akkor is megnyugtatónak számított, ha Bécsben tisztában voltak a kormány nehéz belpolitikai helyzetével. A legnagyobb válság közepette is nyílt volna alkalom egy rövid, ám demonstratív látogatásra, ha meglett volna rá a politikai akarat. Károlyit nyilván nem csupán bokros teendői tartották távol a megjelenéstől, hanem az is, hogy nem tartotta túlzottan fontosnak az ünnepségeken való részvételt. A miniszterelnök inkább a Pester Lloyd hasábjain emlékezett meg néhány szóban az évfordulóról, anélkül azonban, hogy bármi félreérthető kijelentést tett volna.81 A városhoz intézett levele — amint azt a budapesti osztrák követség is megkönnyebbüléssel nyugtázta — szintén mentes volt minden kellemetlen célozgatástól, Burgenlandra való utalástól. Talán ennek volt köszönhető a hazai sajtó visszafogott hangvétele is, mellyel a szomszédok véleménye szerint a magyar újságok "örvendetesen követték az osztrák példát".8 2 Az "osztrák példa" Burgenland fennállásának tízéves ünnepségeire, illetve azok lebonyolítására vonatkozott. Az osztrák kormány addig ritkán látott önmérsékletet tanúsított a jubileumi rendezvények kapcsán. A visszafogottság csak részben fakadt saját elhatározásukból. A hivatalos Ausztria magatartását befolyásolta az a mértéktartás is, amellyel Németország viszonyult a rendezvénysorozathoz. Az ünnepi aktus lebonyolítására 1932. szeptember 12-én és 13-án került sor. A fő helyszín természetesen Kismarton volt. Bár helyi társadalmi szervezetek, elsősorban alldeutsch csoportok buzgólkodtak azon, hogy a tartomány népiségét, és a mögötte álló Német Birodalom szilárd támogatását demonstrálják, a próbálkozás Berlinben nem talált túlzott támogatásra. Kismartonban a Deutscher Schulverein szervezett találkozót fiataloknak Az ifjúság nevében levelet fogalmaztak Hindenburg elnöknek, melyben hódolatteljes üdvözletük kifejezése mellett kijelentették: a világ semmilyen hatalma sem kényszerítheti őket arra, hogy tartósan elfogadják az "egy nép két államban" doktrínáját.83 Az államfő kabinetirodája utasította a Birodalom követségét, hogy az elnök köszönetét megfelelő formában tolmácsolja, de semmilyen egyéb biztató üzenetet nem továbbítottak 81 Pester Lloyd 1931. december 13. 82 NPA, Kt. 18, 78/pol. 1931. 83 A kismartoni fjúsági találkozó résztvevőinek távirata (1931. május 24.). PAAA, II. b, Bd. 4. Pol. 6, R73415.
