Századok – 2004

Közlemények - Tóth Imre: Nyugat-Magyarország és Burgenland a német külpolitikában (1922–1939) VI/1327

NYUGAT-MAGYARORSZÁG, BURGENLAND ÉS NÉMETORSZÁG-1343 használta ki a francia diplomácia, hogy Berlint kedvezőtlen színben tüntetesse föl Budapesten. "Hasonló fejlemények mindenképpen elkerülendők lennének, mivel általános politikai okokból élénk érdekünk fűződik hozzá, hogy a magyarbarátsá­got a legteljesebb mértékben megtartsuk. A német külpolitikának semmi esetre sem tenne jót, ha a burgenlandi kérdést német részről taglalnák, és a Burgenland felé irányuló gazdasági és kulturális propaganda kifelé feltűnő méreteket öltene. Németországban nincs ok (magyarellenes) propagandát folytatni, mivel nem le­het arról beszélni, hogy a tartomány Ausztriához tartozását bármi is veszélyez­tetné" - jegyezte meg az átirat. Leser indulása előtt személyesen ismét felkereste Lerchenfeldet, akinek ta­nácsait megfogadva, végül is lemondott a rádióelőadás megtartásáról, és ígéretet tett rá, hogy szereplésének súlyát nem a nyilvános rendezvényekre helyezi. Meg­ígérte, hogy ott, ahol a résztvevők köre előre nem ismert, a politikai témákat ke­rülni fogja.65 A burgenlandi vendég ilyen előzmények után 1929 januárjában miniszte­rek, államtitkárok, főpolgármesterek előtt fejthette ki véleményét szűkebb hazája problémáiról. Előadásai nem minden esetben feleltek meg a német diplomácia előzetes elvárásainak. Danzigot (Gdassk) felkeresve, a város vezető körei előtt a két térség helyzetének hasonlóságát igyekezett kidomborítani, különös nyoma­tékkal kiemelve a közös veszélytudatot. Beszélgetései során élénk és demonstra­tív érdeklődést mutatott a távol fekvő, a németség megtartásáért küzdő vidékek problémái iránt.6 6 A német sajtó többször idézte a vendégnek azt a gondolatát, melyet korábban Löbe szájába adva próbált népszerűsíteni a Burgenland szabad­ságát garantáló 70 milliós németségről.6 7 Erről a fordulatról Leser úgy látszik nem volt hajlandó lemondani. Hazatérve újra megismételte, hogy a burgenlandi kérdést Németországgal [értsd: az anschluss-szal - T. /.] nem érdemes összefüg­gésbe állítani. A tartomány feláldozására — mint mondta — senki sem gondol, és a "hetvenmilliós német lakosság zárt sorokban áll Burgenland mögött."68 Igaz, hogy a már jelmondattá vált kijelentést ismételgetve azokra a magyar igényekre reagált, melyek az esetleges német-osztrák egyesülés esetére újra és újra kilátás­ba helyezték a terület státuszának újrarendezését. 1929-ben azonban sem az anschlussnak, sem a területrendezések újra felvetésének nem volt realitása. A legkülönbözőbb német lapok ekkor is folyamatosan cáfolták a Burgenlandra vo­natkozó magyar igények jogosságát.6 9 A kérdés körüli konszenzus létrejöttét jelentősen megzavarta az is, hogy a nyugat-magyarországi kérdés alakulását a főleg Németországból kiinduló agitáci­ós tevékenység is egyre jobban befolyásolta. Az erősödő propaganda idehaza erő­szakos birodalmi-nagyhatalmi nézőpontú törekvések benyomását keltette. A né­met sajtóban ezek részeként 1925-1926 táján tűntek fel gyakrabban a Nyugat-65 Uo. 66 A danzigi német főkonzulátus jelentése a német külügyminisztériumnak (1929. január 31.). PAAA, II. b, Bd. 4, Pol. 6, R73415. 275639 67 Münchener Neueste Nachrichten és Münchener Post 1929. január 24. és 29. 68 Grenzland Zeitschrift des Deutschen Schulvereines Südmark 1929. 3. 69 Deutsche Allgemeine Zeitung, Kölnische Zeitung, Tägliche Rundschau. Ld. Bellér: i. m. 56-57.

Next

/
Thumbnails
Contents