Századok – 2004
Közlemények - Tóth Imre: Nyugat-Magyarország és Burgenland a német külpolitikában (1922–1939) VI/1327
NYUGAT-MAGYARORSZÁG, BURGENLAND ÉS NÉMETORSZÁG-1343 használta ki a francia diplomácia, hogy Berlint kedvezőtlen színben tüntetesse föl Budapesten. "Hasonló fejlemények mindenképpen elkerülendők lennének, mivel általános politikai okokból élénk érdekünk fűződik hozzá, hogy a magyarbarátságot a legteljesebb mértékben megtartsuk. A német külpolitikának semmi esetre sem tenne jót, ha a burgenlandi kérdést német részről taglalnák, és a Burgenland felé irányuló gazdasági és kulturális propaganda kifelé feltűnő méreteket öltene. Németországban nincs ok (magyarellenes) propagandát folytatni, mivel nem lehet arról beszélni, hogy a tartomány Ausztriához tartozását bármi is veszélyeztetné" - jegyezte meg az átirat. Leser indulása előtt személyesen ismét felkereste Lerchenfeldet, akinek tanácsait megfogadva, végül is lemondott a rádióelőadás megtartásáról, és ígéretet tett rá, hogy szereplésének súlyát nem a nyilvános rendezvényekre helyezi. Megígérte, hogy ott, ahol a résztvevők köre előre nem ismert, a politikai témákat kerülni fogja.65 A burgenlandi vendég ilyen előzmények után 1929 januárjában miniszterek, államtitkárok, főpolgármesterek előtt fejthette ki véleményét szűkebb hazája problémáiról. Előadásai nem minden esetben feleltek meg a német diplomácia előzetes elvárásainak. Danzigot (Gdassk) felkeresve, a város vezető körei előtt a két térség helyzetének hasonlóságát igyekezett kidomborítani, különös nyomatékkal kiemelve a közös veszélytudatot. Beszélgetései során élénk és demonstratív érdeklődést mutatott a távol fekvő, a németség megtartásáért küzdő vidékek problémái iránt.6 6 A német sajtó többször idézte a vendégnek azt a gondolatát, melyet korábban Löbe szájába adva próbált népszerűsíteni a Burgenland szabadságát garantáló 70 milliós németségről.6 7 Erről a fordulatról Leser úgy látszik nem volt hajlandó lemondani. Hazatérve újra megismételte, hogy a burgenlandi kérdést Németországgal [értsd: az anschluss-szal - T. /.] nem érdemes összefüggésbe állítani. A tartomány feláldozására — mint mondta — senki sem gondol, és a "hetvenmilliós német lakosság zárt sorokban áll Burgenland mögött."68 Igaz, hogy a már jelmondattá vált kijelentést ismételgetve azokra a magyar igényekre reagált, melyek az esetleges német-osztrák egyesülés esetére újra és újra kilátásba helyezték a terület státuszának újrarendezését. 1929-ben azonban sem az anschlussnak, sem a területrendezések újra felvetésének nem volt realitása. A legkülönbözőbb német lapok ekkor is folyamatosan cáfolták a Burgenlandra vonatkozó magyar igények jogosságát.6 9 A kérdés körüli konszenzus létrejöttét jelentősen megzavarta az is, hogy a nyugat-magyarországi kérdés alakulását a főleg Németországból kiinduló agitációs tevékenység is egyre jobban befolyásolta. Az erősödő propaganda idehaza erőszakos birodalmi-nagyhatalmi nézőpontú törekvések benyomását keltette. A német sajtóban ezek részeként 1925-1926 táján tűntek fel gyakrabban a Nyugat-65 Uo. 66 A danzigi német főkonzulátus jelentése a német külügyminisztériumnak (1929. január 31.). PAAA, II. b, Bd. 4, Pol. 6, R73415. 275639 67 Münchener Neueste Nachrichten és Münchener Post 1929. január 24. és 29. 68 Grenzland Zeitschrift des Deutschen Schulvereines Südmark 1929. 3. 69 Deutsche Allgemeine Zeitung, Kölnische Zeitung, Tägliche Rundschau. Ld. Bellér: i. m. 56-57.
