Századok – 2004
Tanulmányok - Pogány Ágnes: Magyarország deviza- és árfolyampolitikája a német „Új Gazdasági Rend”-ben VI/1305
1318 POGÁNY ÁGNES kelése révén úgy növeljék meg a térségből származó áruki- vitelt, hogy azért ne kelljen több német áruval fizetni. A kialakuló elképzeléseknek megfelelően, Németország 1940 őszén újabb kísérletet tett a délkelet-európai térség valutáinak leértékelésére. Bár az 1940. októberi feljegyzés elismerte, hogy a márka alulértékeltségének oka a nagy klíringadósságokban, és az emiatt megnövekedett nagy márkakínálatban rejlik, mégis „egy évi óriási katonai sikerek után" tűrhetetlennek ítélte ezt a helyzetet.42 Az alulértékeltség másik okát abban látták, hogy a délkelet-európai országokba Németország beruházási javakat szállított hosszú fizetési határidővel, hitelbe, míg az ennek fejében behozott élelmiszert, nyersanyagot azonnal ki kellett fizetni. Bár a feljegyzés szerint a német kivitel nagyobb volt, mint a behozatal, mégis követelések halmozódtak fel, a klíring adósság pedig lenyomta az RM árfolyamát Az alulértékeltség megdrágítja a német behozatalt, ezért Németország érdeke ennek megszüntetése.43 Magyarország esetében az 1940 novemberében esedékes magyar-német kormánybizottsági ülés előkészítése adott alkalmat a „rendkívül fontos árfolyamkérdés"4 4 felmelegítésére. A kormányközi tárgyalások egyik fő céljának jelölték ki annak elérését, hogy a magyar kormány emelje fel a márka árfolyamát, lehetőleg az aranyparitásának megfelelő értékre. Az aranyparitásnak megfelelő árfolyam elérése azért is lényeges volt a német hatóságok számára, mert ezzel akarták biztosítani a balkáni államok valutáinak egységes értékelését, amit a multilaterális klíring létrehozása miatt tartottak szükségesnek.4 5 A november 8-i, Clodiusnak írt táviratból kiderül azonban az is, hogy a németek rövidtávon megelégedtek volna a márka felárának 18%-ról 24%-ra való emelésével is, amelynek révén a többi balkáni deviza esetében is meglevő 20%-os alulértékeltségi szintre lehetett volna hozni a márka budapesti jegyzését.4 6 A november 17-én lezárult tárgyalásokon végül nem sikerült a német félnek elérnie a márka alulértékeltségének teljes megszüntetését, sőt a márka felára sem emelkedett a kívánt 24%-ra, a magyar fél 42 BA Deutsche Reichsbank R 2501/7017 Die Heraufsetzung der Reichsmark in Südosteuropa (unter besonderer Berücksichtigung der italienischen Interessen). Berlin, 8. Oktober 1940. 394-398. 43 BA Deutsche Reichsbank, R 2501/7018 Zur Bewertung der Reichsmark im Verrechnungsverkehr mit den Südosteuropäischen Ländern - ein Rückblick und Ausblick. 10. Oktober 1940. 9-14. BA Deutsche Reichsbank, Volkswirtschaftliche Abteilung, R 2501/6448 Uber das Clearing in zwischenstaatlichen Zahlungsverkehr, Berlin, 15. Dezember 1941. 127-128. 44 BA Deutsche Reichsbank, R 2501/7135 Fernschreiben, an Gesandten Clodius und Direktor Rex, Wien, Hotel Imperial, Berlin, den 8. November 1940. 43 „Reichswirtschaftsministerium und Reichsbank sind sich darüber einig, dass im Interesse des multilateralen Clearings unter allen Umständen das Ziel verfolgt werden muss, die Reichsmark auf einem Kurs zu bringen, der ihrer Goldparität entspricht Wichtig ist nur, dass die Hauptwährung des europäischen Clearings, nämlich die RM, in allen im angeschlossenen oder anzuschliessenden Ländern gleichwertig bewertet wird. Es ist deshalb erforderlich, dass bei den bevorstehenden Verhandlungen mit Ungarn das Ziel nicht die Herabsetzung des $, sondern die Hebung der Mark auf die Goldparität sein muss". BA R 2501/7135 Fernschreiben. 46 „Die Heraufsetzung des RM-Aufgeldes (des Pengős, Ρ Á.) von 18 auf 24%, die nur eine Erhöhung des RM-Kurses von 6% bedeuten würde, entspräche dem derzeitigen Kursstand der RM in den Südoststaaten, wo wir uns mit einem 20%-igen Disagio bis auf weiteres einverstanden erklärt haben." BA R 2501/7135 Fernschreiben; MOL Filmtár, Z6 MNB Főtanácsülési jegyzőkönyvek, 13392. doboz, 1941. augusztus 5.
