Századok – 2004

Tanulmányok - Pogány Ágnes: Magyarország deviza- és árfolyampolitikája a német „Új Gazdasági Rend”-ben VI/1305

1308 POGÁNY ÁGNES 2. A magyar devizapolitika 1931 és 1938 között A magyar devizapolitikában is alapvető változásokat hozott a gazdasági válság. A húszas évek végétől jelentkező világméretű recesszió a magyar exportban kulcsszerepet játszó agrárszektort erőteljesen sújtotta, a mezőgazdasági termékeket 1928-tól egyre nehezebben lehetett értékesíteni. Világszerte nőtt az agrárprotekcionizmus, amit az értékesítési árak drasztikus csökkenése súlyosbított.8

A krízis jelentős cserearány-veszteséggel járt. A válság mélypontján, 1933-ban, Magyarország exportárai az 1928-29-es 44,5%-ára süllyedtek, miközben az import árak csak 59,2%-ára. Bár a cserearányok a válság elmúlásával javulni kezdtek, még a háború kitörésekor is több mint tíz százalékponttal az 1928-29. évi alatt maradtak. 1. ábra (Külkereskedelmi forgalom ár- és cserearány indexei az 1928-29. évi átlagárak alapján) Magyarország külkereskedelmi cserearányai, 1928-1940 Import árak • Export árak A Cserearányok Forrás: A Magyar Gazdaságkutató Intézet 50. helyzetjelentése. Budapest, 1942. alapján, 1938. november után: a területváltozások figyelembe vételével. Az 1931-ben jelentkező adósságválság hatására Magyarország újra visszatért a külkereskedelem és a devizaforgalom hatósági szabályozásához. A kötött devizagazdálkodás bevezetésére Németországgal egy időben, 1931. július 17-én került sor. A pengő megszűnt szabadon konvertálható valuta lenni, a külföldi devizákkal kapcsolatos tranzakciók végzése a Magyar Nemzeti Bank monopóliuma lett, csak a jegybank engedélyével lehetett külföldre pénzt átutalni, be kellett jelenteni a külföldi tartozásokat és követeléseket. A belföldi pénzforgalom is ellenőrzés alá került. 8 Szuhay Miklós: A magyar mezőgazdaság a két világháború között. In: Gunst Péter (szerk.): A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig. Budapest, (1998), 218.