Századok – 2004
Tanulmányok - Pogány Ágnes: Magyarország deviza- és árfolyampolitikája a német „Új Gazdasági Rend”-ben VI/1305
Pogány Ágnes MAGYARORSZÁG DEVIZA- ÉS ÁRFOLYAM-POLITIKÁJA AZ „ÚJ GAZDASÁGI RENDBEN," 1935-19451 Az I. világháború kitörését követően megszűnt a nemzetközi aranypénzrendszer, amely a megelőző évtizedekben a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás biztos hátterének bizonyult. Felélesztésével sikertelenül kísérleteztek az 1920s években, a gazdasági világválság során végképp bebizonyosodott, hogy az új viszonyok között már nem képes betölteni korábbi funkcióit.2 A globális arany standard vége azzal a fontos következménnyel járt, hogy az egyes országok monetáris hatóságai ezentúl önállóan alakíthatták a hazai devizaárfolyamokat, nem korlátozta őket többé az aranyparitás fenntartásának és a nemzetközi játékszabályokhoz való alkalmazkodásnak a kényszere. A két világháború közötti időszakban így a deviza- és az árfolyam-politika a kormányok és központi bankok gazdaságpolitikai gyakorlatának új, rendkívüli jelentős eszközévé váltak. A valuták kurzusainak alul- vagy túlértékelésével serkenthették vagy fékezhették a gazdaság növekedését, befolyásolhatták a kereskedelmi mérleg egyensúlyát, az ország belső árszínvonalát, vagy a munkanélküliség alakulását. Nem meglepő tehát, hogy a második világháború időszakában a német külgazdasági kapcsolatok kialakításában a valuta- és árfolyam-politika igen fontos szerepet kapott. Az eddigi kutatások során azonban sajnálatosan keveset foglakoztak ezzel a kérdéssel. A történelmi tanulmányokban leginkább az úgynevezett „Új Gazdasági Rend" részeként kialakítani tervezett, Berlin központú, európai multilaterális elszámolási rendszer kapott figyelmet.3 A hazai kutatásban újabban Pritz Pál foglalkozott ezzel a kérdéssel.4 Kevésbé kutatták azonban azt a kér-1 Ezúton szeretnék köszönetet mondani az Alexander von Humboldt Alapítvány és a Bolyai János kutatási ösztöndíj (BO/00249/02) nagyvonalú támogatásáért, amely lehetővé tette számomra a tanulmány alapját képező levéltári és könyvtári kutatások elvégzését. 2 Barry Eichengreen: Golden Fetters, The Gold Standard and the Great Depression. 1919-1929. New York, Oxford, 1992.; Barry Eichengreen: Globalizing Capital, A Histoiy of the International Monetary System. Princeton, 1998. 3 Willi A. Boelcke: Die deutsche Wirtschaft 1930-1945, Interna des Reichswirtschaftsministeriums. Düsseldorf, 1983. 266-267.; Willi Α. Boelcke: Deutschland als Welthandelsmacht 1930-1945. Stuttgart, Berlin, Köln, 1994. 145-147.; Mark Mazower: Hitler's New Order, 1939^45. In: Diplomacy & Statecraft, 1996. Vol. 7. No. 1. (March), 37.; Richard J. Overy: The Economy of the German „New Order", In: Die „Neuordnung" Europas. NS-Wirtschaftspolitik in den besetzten Gebieten. Herausgegeben von Richard J Overy, Gerhard Otto, Johannes Houwink ten Cate. (Reihe: Nationalsozialistische Besatzungspolitik in Europa 1939-1945). Berlin, 1997. 19-22.; Harold James: Die Reichsbank 1876 bis 1945. In: Fünfzig Jahre Deutsche Mark. Notenbank und Währung in Deutschland seit 1948. Herausgegeben von der Deutschen Bundesbank, München, 1998. 78.; Derek Η. Aldcroft: The disintegration of Europe 1918-1945. In: Europe in the international economy 1500 to 2000. Edited by Derek H. Aldcroft, Anthony Sutcliff, 1999. Aldershot, 162. 4 Pritz Pál: Pax Germanica. Német elképzelések Európa jövőjéről a második világháborúban. Budapest, 1999. 176-183.; A magyar és a német árfolyam-politikáról viszonylag hosszabban ír
