Századok – 2004
Tanulmányok - Karsai László: A magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1920–1944 VI/1285
1290 KARSAI LÁSZLÓ zsidók számarányát, bizonyos termékekkel és terményekkel nem, vagy csak meghatározott feltételek között kereskedhettek, illetve nem gyárthattak, készíthettek bizonyos árucikkeket. Zsidó orvosok, ügyvédek, mérnökök, újságírók, színészek ezrei veszítették el állásukat.1 5 A budapesti olasz követ 1938 novemberében jelentette, hogy a magyar kormány döntése értelmében 45 olyan heti és havilapot tiltottak be, amelyek zsidó tulajdonban voltak. Vinci követ külön kiemelte a Színházi élet-et, mint az egyik legnépszerűbb lapot, amelyet szintén betiltottak, mert főszerkesztője, Incze-Stein Sándor zsidónak minősült. Vinci arra is felhívta a figyelmet, hogy a betiltások érzékenyen érintették az Athenaeum kiadóvállalatot, amely az Z£sí-lapcsoport kiadója is. A jólértesült olasz követ azt is megemlítette jelentésében, hogy e 45 lap betiltásával 90-re emelkedett a novemberben betiltott lapok száma.16 Hosszan lehetne sorolni, hányféle állásból bocsátottak el zsidókat, hányféle foglalkozást nem űzhettek. 1939-től, amikor az úgynevezett második zsidótörvény az egyes kamarákban, illetve foglalkozási ágakban 6%-ban maximálta a zsidók számarányát, a törvényhatóságok, a községek, a köztestületek, közintézetek és ezek üzemeinél is lázas „őskutatás" kezdődött. A II. zsidótörvény végrehajtási rendelete17 külön kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Banknál és a Pénzintézeti Központnál is érvényesíteni kell a 6%-os numerus clausust. Zsidók nem árusíthattak állami egyedáruság alá tartozó termékeket, nem irányíthattak árveréseket, nem lehettek ingatlanközvetítők, megvonták mozi engedélyeiket is.1 8 Zsidók nem lehettek többé állandó bírósági szakértők,1 9 nem üzemeltethettek autótaxi (DROST) telefonhívó-rendszert,2 0 nem árusíthattak bort, égetett szeszes italt,21 cementet,2 2 nem lehettek cukorkereskedők,2 3 magándetektívek,2 4 sőt még prostituáltak sem.2 5 Földjeik elvételének módozatairól három törvény és 17 rendelet intézkedett.2 6 Zsidók nem lehettek gépjárművezető-oktatók,2 7 idegenvezetők,2 8 nem 15 Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. A magyar orvosi, ügyvédi és ' mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között. Helikon, Budapest, 2001. 16 Ministero degli Affari Esteri (Róma), Archivio Storico Diplomatico, Affari Politici, Ungheria, 1 Busta 25. Vinci távirati jelentése Galeazzo Ciano gróf külügyminiszternek. N. 6256. 1938. november 19. December 13-i újabb jelentésében 48 újabb időszaki zsidó lap betiltásáról tesz említést, hangsúlyozva, hogy ezek zöme technikai, műszaki, jelentéktelen lapok voltak. 17 7.720/1939. M. E. 18 1939:IV tc. 12. §. 19 2.900/1940. I. M. 20 219.000/1940. K. K. M. 21 100.502/1940. K. K. M. 22 Uo. 23 59.000/1940. K. K. M.; 100.502/1940. K. K. M.; 105.000/1940. K. K. M. 24 90.000/1940. B. M. 25 Uo. 26 1939:IV tc., 1940:IV tc. 1942:XV tc., valamint 8.360/1939. M. E.; 9.140/1939. M. E.; 3.350/1940. M. E.; 4.990/1940. M. E.; 89.430/1941. Ε M.; 99.000/1941. F M.; 174.400/1941. Ρ M.; 279.000/1941. F. M.; 280.000/1941. F. M.; 190/1942. M. E.; 970/1943. M. E.; 390/1943. M. E.; 124.000/1943. F. M.; 537.800/1943. F M.; 78.810/1944. H. M. - F. M.; 1141/1944. R M. ; 163.792/1944. Ρ M. sz. rendeletek. 27 90.000/1940. Β. M. 28 Uo.
