Századok – 2004

Műhely - Barbarics Zsuzsa: Kéziratos Neue Zeitung-gyűjtemények a Habsburgok közép-európai tartományaiban V/1255

) 1268 BARBARICS ZSUZSA különböző hírközpontokban székelő ágenseik egyik legfontosabb feladata lesz a kéziratos Zeitungok beszerzése. Emellett közvetlen kapcsolatot hoznak létre hivatásos „újságírókkal" is, amiről a velük folytatott és a grazi levéltárban őr­zött levelezés is tanúskodik.7 1 Minderről a főherceg is tudomást szerzett. Erre utal a leobeni városi bíróság 1584-ben kelt jelentése, miszerint a főherceg pa­rancsára elfogták a rendek futárát és elvették tőle a nála talált leveleket és kéz­iratos Neue Zeitungokat is.7 2 Valószínűleg az sem véletlen, hogy a grazi udvar pontosan ettől az évtől kezdve tartozott a kéziratos awisik megrendelői közé, amelyeket szintén nagyrészt ágensei révén szerzett be. Mindkét fél esetében a kéziratos Zeitungok az egyéb iratok, elsősorban a rájuk vonatkozó levelezés kö­zött maradtak fenn. Esetükben nem annyira a „gyűjtő" és „archiváló" szán­dék, hanem inkább a politikai és vallási okok játszottak szerepet. A magyar gyűjtemények keletkezésére vonatkozóan sajnos nem rendelke­zünk pontos információkkal. Mind a Nádasdy Tamáshoz, mind pedig a Thurzó Györgyhöz és Szaniszlóhoz érkezett kéziratos Zeitungokat az egyéb iratoktól elkülönítve találjuk. Nádasdyét a Magyar Kamara Lymbus állagában, a Thur­zókét pedig a Thurzó levéltár anyagában. Bár e gyűjtemények nincsenek köte­tekbe foglalva, mégis esetükben is megfigyelhető a kronologikus elrendezés, de kérdéses, hogy ez a fogadóknak vagy pedig későbbi korok levéltárosainak kö­szönhető. Nádasdy kéziratos Zeitungjai, az 1543. évvel kezdődnek, amikor is fogadójukat kinevezték dunántúli főkapitánynak, és halálának évével (1562) zárulnak. A Thurzók fennmaradt kollekciója az 1597. évvel indul, és 1619-ben ér véget. Mindkét gyűjtemény esetében valószínűsíthető, hogy azok az ún. „Zei­tungsbürókból" származnak. Kérdés, hogy a fogadók közvetlen kapcsolatban áll­tak-e hivatásos „újságírókkal", vagy csupán közvetítők útján jutottak hozzá­juk. Mindkét esetben valószínűleg az utóbbiról van szó. A „Nádasdy-Zeitun­gok" közvetítőjeként a császári követ, Gerhard Veltwyck, a dalmát humanista, Francisco-Tranquillo Andreis, illetve Nádasdy kereskedelmi partnerei és egyéb ismerősei jöhetnek szóba. Sajnos konkrét adatok erre vonatkozóan még nem kerültek elő. A „Thurzó-Zeitungok" esetében annyit tudunk, hogy azok prágai közvetítéssel jutottak el fogadóikhoz, amire a források végén található feljegy­zések utalnak. III. 4. A készítők és közvetítők A kollekciók keletkezési körülményeinek bemutatásakor néhány példára már történt utalás. A Wickiana és a Bullingerzeitungok kivételével a gyűjtemé­nyek alapvetően csak hivatásos „hírkereskedők" által készített kéziratos Zei­tungokat tartalmaznak. Bár láttuk, hogy a kivételnek számító két kollekció is tartalmaz ilyeneket. A Fuggerzeitungok esetében az általánosan uralkodó véle-steirischen Buchdruckes (1559-1618). Graz 1967.; Graff, Th.·. Die Entwicklung des steirischen Buch­drucks bis zum Ende des 18. Jahrhunderts und ihre Auswirkungen in dem innerösterreichischen Raum. Zeitschrift des Histori°"hen Vereines der Steiermark (1987). 189-192. 71 Steiermärkisches Lantlesarchiv Graz, Laa. Antiquum IV Sch. 98., 99. Az ágensekkel folyta­tott levelezés ugyancsak ezekben az állagokban található. 72 Thiel, V.: Zeitungswesen in Steirmark. 94.

Next

/
Thumbnails
Contents