Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
1252 * BALOGH PIROSKA szerint az organikus államközösség akkor jön létre, ha a „nemzetiség" jelenti a kohéziós erőt, továbbá a lépcsőzetesen univerzálissá táguló organikus struktúra koncepcióját együtt értelmezve, az így formálódó modell olvasható egy nemzeti államokból építkező, központi hatalmi szerv (uralkodó?) által koordinált föderáció teoretikus megalapozásaként is. (A szövegekről való tartalmi párbeszéd kialakulását a korszakban feltehetően ez az asszociáció is gátolta.) A nemzetiség fogalmát tekintve azonban nem evidens (bár a terminológia azt sugallja), hogy a modern nacionalizmus nemzetfogalma a Schedius-értekezésekben automatikusan behelyettesíthető. A terminológia mellett erre a másik érv az „assimilare" ige megjelenése lenne A' Nemzetiségről szóló cikk szövegében, mely a Vattamány-tanulmány11 6 olvasatának is alappillérét képezi. Érdemes szigorúan a textushoz ragaszkodva megállapítani, hogy mire vonatkozik a nemzeti közösség ama cselekedete, hogy „az Organismus természetéhet hasonlóvá teszi (assimilat), vagy, ha oda épen nem fér, árthatatlanná teszi, avagy a' testből egésszen kiveti". A szövegben tárgyként a „minden idegen elementom" kifejezés szerepel, melyet az előbb említett tanulmány automatikusan a faj elméletek mentén haladva a zsidóság metaforájaként értelmez. A Schedius-szövég következő mondata meglehetősen egyértelműen tisztázza az „idegen elementom" vonatkozását: „Mert tsak azt a' köz társaságot, akár nagy legyen az, akár kitsiny, ugy lehet nevezni, a' melly önnön magából veszi polgári életének minden formáit, változásait, functióit."Ul [kiemelés tőlem — B. E] Azaz az említett asszimilációs és kirekesztő fo. lyamat a társadalmi önszerveződés és az államszervezet (mint a szöveg korábban utalt rá, esetleg külső befolyásra erőltetett) mintáira vonatkozik, nem pedig egyes népcsoportokra — annál is inkább, mert az organikus modell épp a különféle csoportok szuverenitását tekinti alapelvének. A kontextus ismeretében tehát nem tűnik relevánsnak egy kirekesztő nacionalista szemlélet feltételezése a Schediusszövegek kapcsán. Arra vonatkozóan azonban, hogy a „nemzetiség", a „Nationalismus" alapját és kritériumait mi képezi, nem szolgál eligazítással egyik tárgyalt Schedius-szöveg sem. Egyéb Schedius-szövegek persze segíthetik az olvasót, így például listája az általa kiadott Allgemeines Verzeichniss hasábjain a „magyar írókról",118 amely következetesen a hungarus-tudat területi alapelve szerint látszik szerveződni. Fontos lehet az Zeitschrift von und für Ungern előszava119 is, mely az „Ungern" fogalmat kiterjeszti a magyarországi nemzetiségekre is, és azok egybetartozását kulturális és történeti hagyományokon alapuló kohézióként láttatja. Ezek a szövegek azonban az 1800-as évek elejéről származnak, és hogy Schedius álláspontja változhatott többek között a nemzeti nyelv szerepét illetően, azt az is igazolja, hogy 1827-ben a Helytartótanács megkeresésére az egyetemi tanárok közül Schedius válasza 116 Vattamány, i.m. 117 Schedius, 1817 60. 118 Schedius, Ludwig·. Allgemeines Verzeichniss Der Inländischen Bücher. Welche Auf Dem Pester Josephi Markt Des 1800 Jahres Entweder Ganz Neu Gedruckt, Oder Verbessert, Oder Sonst Wieder Aufgelegt, Erscheinen Sind, Auch Künstig Noch Herauskommen Sollen. Pest Im Verlage Der Gebrüder Kilian. 119 A szöveg újabb kiadásban is hozzáférhető: Schedius, Johann Ludwig·. Einleitung zur Zeitschrift von und für Ungern. In: Literatur und Kultur im Königreich Ungarn um 1800. Im Spiegel deutschsprachiger Prosatexte. Hrsg. András Balogh, László Tarnói. Budapest, 2000 70-76.
