Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
SCHEDIUS LAJOS ÁLLAM- ÉS TÁRSADALOMELMÉLETE 1253 mondja ki egyértelműen, hogy támogatja a magyar nyelv oktatási nyelvvé válását - ugyanakkor, amikor Horvát István kijelenti, hogy ő heraldikát nem tud magyarul tanítani.12 0 Emellett a napóleoni kísérletre, valamint a német és aζ olasz példára vonatkozó utalások is egyértelművé teszik, hogy A ' Nemzetiségről szóló cikk a modern európai nacionalizmus jelenségét kívánja tárgyalni, nem pedig egyfajta hungarus-tudatra emlékeztető reminiszcenciáról van szó.121 Természetesen mindez nem jelenti, hogy a Schedius-szövegektől lineáris recepciós vonal vezetne Jászi Oszkár koncepciójáig.12 2 Sőt, mint a közvetlen fogadtatástörténet mutatja, az itt értelmezett írások szinte visszhangtalanoknak mondhatók. Ugyanakkor a Principia philocaliae szövege, mely szintén tartalmazza a felvázolt koncepciót, bár nem tematikus egységben kifejtve, évtizedeken keresztül volt az esztétika tárgyának hivatalos tankönyve a pesti egyetemen, ráadásul a kötet nemcsak osztrák és német könyvtárakban, de a British Library polcain is megtalálható.123 Hipotéziseket kedvelő olvasó azon az összefüggésen is eltöprenghet, hogy a 19. század egyik legnagyobb hatású föderatív államtervét később megfogalmazó Kossuth Lajos az evangélikus egyház egyetemes gyűlésein az 1840-es években együtt dolgozott az akkor evangélikus körökben már igen komoly megbecsülésnek örvendő Schediusszal: Schedius volt például az egyik megfogalmazója azon evangélikus gravameneket tartalmazó feliratnak, melyet Kossuth az 1843. évi országgyűlésre előkészített.12 4 A gondolkodás története bizonyosan nem beszélhető el egyetlen narratívában, inkább különféle elemek variatív konstrukciójaként. Schedius állam- és társadalomelméletéről mindenesetre elmondható, hogy számottevő elemét képezheti a magyarországi állam- és társadalomelmélet történeti konstrukcióinak. 120 Szögi László·. A reformkor, az 1848-49-es szabadságharc időszaka. In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635-1985. Szerk. Sinkovics István, Budapest, 1985 144-146. 121 A kérdés kontextusához ld. H. Balázs Eva: Zur Frage des ungarischen Nationalismus in der Habsburgmonarchie. Österreich in Geschichte und Literatur 1971. 134-146.; Uő. ·. A reformkori nacionalizmus XVIII. századi gyökerei. Történelmi Szemle 1960. 2-3. sz. 319-322. 122 Vö. Romsics Ignác·. Plans and Projects for Integration in East Central Europe in the 19th and 20th Centuries: Toward a Typology. In: Geopolitics, 1-20. 123 Többek között: ÖNB 32.W79; British Library 11825.d. 15 jelzeteken. 124 Schedius felkérése a gravamenek összeállítására: EOL AGE II b 9; tervezete: EOL AGÉ II b 5; 27; 18; Kossuth kinevezése a sérelmek képviseletére: EOL AGE II e 6; 14.
