Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
SCHEDIUS LAJOS ÁLLAM- ÉS TÁRSADALOMELMÉLETE 1249 utóbbi azért is érdekes, mert feltűnően közel esik Schedius tanácsosi kinevezésének dátumához.9 8 Sokkal nehezebben válaszolható meg az a kérdés, mi az oka annak, hogy Schedius eleget tett ezen felkéréseknek, még ha a szakmai tanácsadó szerepköre lényegesen értéktelítettebb is a korábban reárótt ügynöki szerepkörnél. Anyagi ellenszolgáltatás nem fedezhető fel ^ háttérben:9 9 nem véletlen, hogy Szilágyi Márton tanulmánya is, jobb híján, egyfajta nárcisztikus attitűdben véli fellelni a magyarázatot. Mindezt árnyalhatja, ha az értelmező szinkronban kezeli azokat az iratanyagokat, melyek Schedius szakmai szempontból látszólag nem idevágó, a szakirodalom által nem vagy alig ismertetett tevékenységi köreit reprezentálják. Az 1800 és 1820 közötti időszakból számos dokumentum jelzi, hogy a pesti evangélikus egyház, illetve az egyetemes gyűlések keretein belül Schedius fontos kulturális intézmények létrehívását kezdeményezi: 1806-ra készíti el a valamennyi evangélikus intézményre vonatkozó reformtantervet Pestalozzi rendszere alapján;100 megszervezi a pesti egyház alapfokú oktatási intézményrendszerét, mely az 1810-es évek folyamán középfokúra bővül;10 1 Ocsai Balogh Péter felvetésére elkészíti az Evangélikus Országos Levéltár tervezetét, melyet jelentős részben az ő befolyására engedélyeznek — ennek ő lesz az első levéltárosa, és ilyen minőségben számos nagy értékű gyűjteményt szerez annak, például a nádorné támogatásával;102 1813-ban megszerkeszti azt a kérvényt, melynek segítségével sikerült engedélyt nyerni egy magyarországi evangélikus felekezeti nyomda létrehozására, ámbár a Jelenleg a kézirat a megjelölt könyvtárban nem található. További kutatások a Magyar Országos Levéltár, C 67, Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum litterario-politicum anyagában esetleg felderíthetik e javaslatok recepcióját. Schediust valószínűleg az evangélikus egyház körében kifejtett oktatásszervezői tevékenysége miatt is kompetensnek találhatták a feladatra, ezek összefoglalását ld. Zomboryné Bazsó Rozália·. A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest, 2000 9—21.; Szelényi Ödön·. A magyar ev. nevelés története a reformációtól napjainkig. Pozsony, 1917 91-100., 117-133., 214-217.; Hittrich Ödön: A budapesti ágostai hitvallású evangélikus főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest, 1923 19-33., 111-115., 131-145. 98 A kinevezés végül 1831-ben történt meg, de a felterjesztés 1829-ből való. Ld. ÖStA HHStA Kabinetsarchiv, Kabinettskanzleiakten 1580/1830. 99 Szilágyi Márton is erre a következtetésre jut említett tanulmányában, Szilágyi, 2004. Hogy Schedius anyagilag nem is szorult rá erre, jelzi egyfelől, hogy a pesti egyetem ógörög tanszékén egyetlen professzorként még helyettes tanári, tehát töredékfizetésért is vállalta az oktatást évtizedeken át (Balogh Piroska: „Non sine fructu" Schedius Lajos klasszika-filológiai kezdeményezései. Antik Tanulmányok 2000. 1-2. sz. 271-284.). Ezt az anyagi függetlenséget feltehetően jövedelmező melléktevékenységei tették lehetővé: a Váczi utca 430. alatti ház tulajdonosaként birtokában volt a Gasthof zum Palatin vendéglő (Budapest Főváros Levéltára [a továbbiakban BFL] IV 1202 s. Pesti háztulajdonosok összeírás, 1830-as évek, valamint Uo. IV 1202/C Intimata 11 270, illetve Adressen-Kalender Pest, Ofen und Altofen für die Jahre 1741 und 1842.), de a kőbányászatba is belevágott (BFL IV 1202/C Intimata 10 026). 100 A reformtervet és Prónay Gábor véleményét ld. EOL AGE I c 19: 13. A hivatalos érvényesítésről ld. Haan Lajos: A magyarországi ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatal. Budapest, 1882 23-29. Az EOL vonatkozó anyagainak feltárásában nyújtott segítségéért e tanulmány szerzője ezúton mond köszönetet Czenthe Miklósnak, a levéltár vezetőjének. 101 Ld. 97. jegyzet. A folyamatot egy anonim áttekintés is összefogallja, mely azonosíthatóan Schedius tollából származik: Die Schule der evangelischen Gemeinde A.C. in Pest. Pest, 1816. 102 Az alapítás rövid összefoglalását ld. Böröcz Enikő·. Az Evangélikus Országos Levéltár (EOL) kéziratkatalógusa. 1850 előtti kéziratok. Budapest, 1993 1-18. A vonatkozó iratokat az EOL anyagából kiemelt „EOL története. 1." doboz tartalmazza.
