Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
1250 * BALOGH PIROSKA kezdeményezés az egyház nehéz anyagi helyzete miatt nem valósul meg.10 3 Az 1820-as, 1830-as években hasonló aktivitást fejt ki tanügyi téren, melynek eredménye az ún. zayugróczi reformtanterv kidolgozása10 4 — ennek előkészítésével és engedélyeztetésével párhuzamosan dolgozta ki Mednyánszky kérésére az említett felsőoktatási pedagógiai javaslatokat. Ugyanekkor megfigyelhető, hogy igen aktív a tudományos élet szervezése terén: ő tartja kézben és intézi az evangélikus egyház külföldi stipendiumainak ügyeit,10 5 illAve 1841-ben, 73 évesen részt vesz egy bonni tudományos konferencián, ahol próbál külföldi érdeklődést teremteni a magyar tudományos élet irányában.10 6 Nem zárható ki az életpálya eme egybeeséseinek olyan olvasata, miszerint Schedius az udvarral való együttműködése révén különféle kulturális és szociális reformterveinek megvalósításához szerzett (viszonzásképp) engedélyt vagy támogatást, egyszersmind (mint a Mednyászky-javaslatokból kitűnik) megpróbálta azokat integrálni az udvar kultúrpolitikai koncepcióiba. Ezt támasztja alá, hogy hasonló taktika látszik kibontakozni a nádori családdal való kapcsolatában is. Feltűnően egybeesik például a nádornak tett „anyaggyűjtő" szolgálatok regisztrálása az „Ungarischen Gesellschaft für Naturkunde, Ökonomie und Medizin" tervezetének107 felelevenítésével: az 1802-ben Izdenczy államtanácsos ellenszenve miatt meghiúsult intézmény plánumát Schedius állította össze, akit 1807-ben a Helytartótanács felszólított, hogy aktualizálja újra tervét. A társaság ekkor meg is kapja a szükséges engedélyeket, végül azonban az anyagi alap elégtelensége miatt nem kezdte meg működését. És bár a szakirodalom10 8 hajlamos József nádor harmadik feleségének, Mária Dorottyának egyedüli érdemeként ismertetni a Pesti, majd Budai Jótékony Nőegylet, majd csatolt intézményeinek: kerületenként tagolt szegényeket segítő szolgálat, árvák és nyomorékok gondoztatása bérért, idősek és betegek ápoló intézete, szegények iskolája, asszonyi kézi munkák lerakó helye, a vakok intézetének elődje,,asszonyi gyámintézet, gyógyulok és lábadozók háza10 9 létrehozását, több mint véletlen, hogy a testület titkára Schedius Lajos, aki ezidőtájt Mária Dorottya magyar nyelvtanára. Schedius készítette el 1833-ban a pesti nőegylet intézményeinek ismertetését és elszámolását is,11 0 ekkor ugyanis a fon-103 EOL AGE I d 5; 15 („EOL története. 1." doboz). 104 Systema Rei Scholasticae nyomtatott korabeli példánya: EOL AGE II c 11; 19; a zayugróci ülés jegyzőkönyve EOL AGE II e 1; 3. 105 EOL AGE II d 11: 10. 106 Schedius levele Toldy Ferenchez: Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Budapest; Történi. 2-Γ.13. sz. 107 A tervezet Schedius újabb anonim műve: Plan zu einer Ungarischen Gesellschaft für Naturkunde, Ökonomie und Medizin. Pesth, bey Franz Joseph Patzko 1802. A társaság sorsáról ld. Doromby, i.m. 108 Loesche, Georg: Die evangelischen Fürstinnen im Hause Habsburg. Bécs, 1904 41-71.; Payr Sándor: Mária Dorottya nádorasszony, egykorú napló és eredeti levelek tükrében. Budapest, 1908. 109 Részletesen ld. Schedius Lajos: Tudósítás az Asszonyi Egyesület által sz. k. Pest városban alapított jóltévő intézetekről, azoknak belső elrendeltetéséről és fenn-állásáról 1817diki mártius elejétől 1833diki September végéig. Bécs, 1834 — az általam ismert egyetlen példány: EOK 18224 coll. 2. 110 Ld. előző jegyzet, továbbá: Schedius Lajos: A Pesti Jóltévő Asszonyi Egyesületnek előadása, mind a szegények segéllésére már elébb felállított intézetei, mind az utsza-koldúlásnak szabad királyi Pest városában a városi kormánnyal egyetértőleg végrehajtott eltöröltetése felől. 1830dik esztendei júniustól 1831dik esztendei augustus végéig. Pest, 1831 — az általam használt példányt ld. EOK 18224 coll. 2.
