Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
SCHEDIUS LAJOS ÁLLAM- ÉS TÁRSADALOMELMÉLETE 1241 Schedius esetében, aki Göttingenben hallgatta Schlözer előadásait,4 3 továbbá a magyarországi Kant-recepcióban igen lényeges szerep tulajdonítható neki4 4 (jellegzetes Kant-allúzió az is, hogy a De notione atque indole organismi államelméletét transzcendentálfllozófiai terminológia bevezetésével és Kant-idézettel alapozza meg), a romantikus organizmus-koncepciókhoz nehezen illeszthető szerződéselmélet felidézése a fejlődéstörténeti narratíva helyén joggal tételezhető jelzésértékűnek. Egyfelől jelezheti a nyelvet középpontba helyező kulturális alapú nemzet-értelmezéstől való elhatárolódást, másrészt utalásként érthető Kant ismert államszövetség-elméletére, melyet a Zum ewigen Frieden című, 1795-ös értekezésében fogalmazott meg. Ez a föderalisztikus államszövetség-modell, melyet a szakirodalom az Európa-tervek egyik markáns változataként tart számon,45 akkor válik érdekessé, ha a De notione atque indole organismi univerzalisztikussá táguló organizmus-koncepcióját igyekszik értelmezni az olvasó. Emellett számolni kell azzal, hogy a szerződéselmélet felemlítése korabeli olvasatban igen ambivalens lehet, hiszen az szerepel a 18. század második felének Habsburg-kommunikációjában a felvilágosult abszolutizmus módszertanának argumentumaként,46 és az 1790-es országgyűlés nemesi-rendi alkotmányos elképzeléseinek érvrendszerében4 ' egyaránt. Az utóbbi argumentációhoz közelíti a Schedius-cikket az, hogy a hatalom átruházásának gesztusa nem említtetik meg benne, implikálván a társadalmat alkotó (ám rendi elkülönüléssel sem rendelkező!) közösség szuverén mivoltát. A 2. modell ellenben, mely az 'adottság' — 'értelemmel felhasznált adottság' dualisztikus szemléletére épít, könnyen asszociálható a Schedius-modell materia — potentia dualizmusára építő szemléletével. Ez a szemléletmód egyértelműen kapcsolódik Schelling természetfilozófiai rendszeréhez 4 8 (elsősorban az Ideen zu 43 Ez egyértelműen kiderül Schwartner Márton 1789-ben kelt, Schediushoz írt leveléből. Közli: Valjavec, Fritz: Briefe Deutscher Gelehrter und Schriftsteller an Ludwig Schedius. Jahrbuch des Graf Klebeisberg Kuno Institut für ungarische Geschichtsforschung in Wien. Budapest, 1933 261-265. 44 Schedius szerepéről a Kant-recepcióban: Rohonyi Zoltán: A romantikus korszakküszöb. Budapest, 2001. Rohonyi Zoltán korábbi kötetének épp Kant-recepcióra vonatkozó állításaival és a posztkantiánus korszakküszöb meghatározásával polemizál recenziójában S. Varga Pál (Rohonyi Zoltán: „Úgy állj meg itt, pusztán". Közelítés XIX. századi irodalmunkhoz: Esszék és tanulmányok. Budapest, Balassi Kiadó, 1996. Irodalomtörténeti Közlemények 1999. 1-2. sz. 221-231.). Mészáros András: A filozófia Magyarországon a kezdetektől a 19. század végéig. Pozsony, 2000. A kötet Kant-recepcióra vonatkozó részleteinek bírálatát ld. S. Varga Pál: Magyar-e a magyarországi filozófia? Megjegyzések Mészáros András A filozófia Magyarországon című könyvéről. Vigília 2001. 4. sz. 314-317.; a Schediusra vonatkozó részletekkel polemizál Szilágyi Márton: Megjegyzések Mészáros András A filozófia Magyarországon című könyvének 18-19. századi fejezeteihez. Vigília 2001. 3. sz. 232-235. Továbbá: Balogh Piroska: „Artium pulchri essentia" Nyomozás Schedius Lajos kéziratos latin esztétika tankönyve körül. (Megjelenés előtt a Doctrina pulchri. Schedius Lajos János széptani írásai című kötetben, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó). 45 Kiss Henrietta: Könyvek az Európa-gondolatról és megvalósulásáról. Századok 2003. 4. sz. 1017.; Szabó Máté: A birodalomtól a nemzetállamig. A német nemzetfelfogásokról (1767-1815). Világosság 1983. 8-9. sz. 497. 46 H. Balázs Eva: Hungary and the Habsburgs 1765-1800. An Experiment in Enlightened Absolutism. Budapest, 1997 21-43. 47 Vö. többek között Ócsai Balogh Péter programja. In: Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Szerk. Pajkossy Gábor. Budapest, 2003 46.; Pruzsinszky Sándor: Természetjog és politika a XVIII. századi Magyarországon Batthyány Alajostól Martinovicsig. Budapest, 2001. 48 Baxa, 1931 41-46. Jól szemlélteti az összefüggést Schelling magyarul is olvasható tanulmánya: Schelling, Friedrich W.J. : Eszmék a természet filozófiájához mint bevezetés e tudomány tanulmányozásához. In: Friedrich W J. Schelling fiatalkori írásai. Ford. és szerk. Weiss János. Pécs, 2003 145-180.
