Századok – 2004

Közlemények - Egresi Katalin: Viták a társadalompolitika elméletéről és gyakorlatáról a Bethlen-érában I/119

Egresi Katalin VITÁK A TÁRSADALOMPOLITIKA ELMÉLETÉRŐL ÉS GYAKORLATÁRÓL A BETHLEN-ÉRÁBAN1 Bevezetés A szociálpolitika iránti fogékonyság a magyar politikai gondolkodásban a 19. század utolsó harmadában jelent meg. Ez egybeesett az Osztrák-Magyar Monarchia gazdaságának tőkés átalakulásával. Az ipari forradalmak következtében kialakult modern ipari társadalom mindenütt a kezdetektől fogva olyan alapvető szociális problémákkal küzdött, mint a hosszú munkaidő, az alacsony munkabérek, a női- és gyermekmunka általánossá válása, a falusi tömegek városba áramlása, a nyomorúságos lakásviszonyok, az egészségtelen munkakörülmények, illetve a munkanélküliség. A magyar kormánynak 1890-ig nem volt kidolgozott munkás- és szociálpolitikája, az 1870-80-as években csupán az iparfejlesztési törvények kapcsán történtek rendeleti intézkedések. A korszerű szociálpolitika csak az 1890-es évek elején, Baross Gábor minisztersége alatt vette kezdetét. 1891-ben születtek meg a vasárnapi munkaszünetről, valamint az ipari és gyári alkalmazottak betegség elleni biztosításáról szóló szociális törvények, 1893-ban pedig a húsz munkásnál többet foglalkoztató üzemek ipari felügyelete emelkedett törvényerőre. Ennek ellenére az I. világháború előtti magyar politika az általános kormányzati elvek és a gazdaságpolitika területén alapvetően liberális szemléletű maradt. Az állam a gazdasági folyamatoktól távol maradt, így a társadalom szociális érdekvédelmét sem vállalta fel. Ugyanakkor a szociálpolitikai gondolkodás a magyar politikai élet számos szereplőjénél megjelent. Az ipartörvények képviselőházi vitáiban az 1880-as években az egyik függetlenségi, ellenzéki politikus Irányi Dániel a munkásvédelem kidolgozását követelte a kormánytól, a mérsékelt jobboldali ellenzék soraiban pedig Apponyi Albert 1882-ben parlamenti beszédében ún. „szociális olajcseppek"ről beszélt, amelyek a kormány politikáját súrlódásmentesebbé tehetnék. Apponyi 1 Jelen tanulmány nem törekszik a magyar szociálpolitikai gondolkodás teljes bemutatására. A hazai politikai és tudományos közélet olyan szereplőinek nézeteit kívánja —meglehetősen szelektív módon — feltérképezni, akik a Bethlen-korszakban (1921-31) a politikai rendszer szemszögéből konzervatív, vagy attól eltérő liberális szociálpolitikai nézeteket vallottak. Az egész korszak szempontjából igen jelentős baloldali, ellenzéki pártnak a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak is komplex szociálpolitikai programja volt, e tanulmányban azonban csupán az MSzDP-nek a konzervatív szociálpolitikai nézetekről adott bírálatát ismertetem, mivel a párt szociálpolitikáját az 1920-as években egy korábbi tanulmányban már részletesen bemutattam. Ld. Egresi Katalin: A gazdasági stabilitás szociáldemokrata politikája. Az MSZDP szociálpolitikai kezdeményezései az 1920-as években. Múltunk 2002/2. szám.