Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1146 KENYERES ISTVÁN Ezt a keretet immáron az Alsó-ausztriai Kamara szolgáltatta. Fontos megjegyeznünk, hogy a rendek a század során sokszor tiltakoztak az idegen kormányszervek magyarországi tevékenysége ellen, elsősorban a bányakamarák és a legfontosabb harmincadok (a magyaróvári, a pozsonyi és a szlavóniai) kapcsán fejezték ki elégedetlenségüket. Az uradalmakkal kapcsolatban azonban nemigen merültek fel hasonló kételyek. Ezek a birtokok — szemben az említett bánya- és harmincadjövedelmekkel — nem elsősorban bevételeik miatt voltak fontosak, hanem speciális feladataik voltak, így pl. a bécsi udvartartás ellátását szolgálták, a 18. században pedig egyfajta vázát képezték az immáron valódi uralkodói „magánbirtokoknák" illetve koronabirtokoknak. A királyi/királynéi „magánbirtokok" utóélete: a koronauradalmak és az uralkodó-család magánbirtokai a 18. században ,JSlotum est earn esse benignam intentionem et voluntatem nostram, ut successive universa Sacrae Regni nostri Hungáriáé Coronae bona a modernis possessoribus recuperentur et ad eandem Sacram Coronam reapplicentur" - jelentette ki Mária Terézia a Zólyom és más uradalmak visszaváltása ügyében 1755- ben kiadott rendelkezésében.206 A resoltuióban az is szerepel, hogy a, királynő Visegrád visszaváltásával már meg is kezdte a koronajavak visszaváltását. Ε politika jegyében történt meg a koronajavak nagyarányú felfejlesztése a 18. század közepén. Óbuda és az idekapcsolt volt visegrádi birtokok Komárom tartozékaként kerültek a Zichyek birtokába. Mária Terézia rendelkezései nyomán 1759-ben pert indítottak az uradalom visszaszerzésére, mégpedig azzal az indokkal, hogy ezek a birtokok régi királyi jószágoknak számítanak, és csak „tévedésből" kerültek a komáromi uradalomhoz. Végülis megegyezés útján, jelentős összeg és évjáradék fizetése fejében, 1766-ban vehette át a Magyar Kamara Óbudát.2 0 ' Ekkoriban került vissza Zólyom is az Esterházyaktól. 1755-ben sikerült megváltani Diósgyőrt az egri káptalantól, az Almássy és a Fáy családtól, és ugyanekkor került vissza Visegrád is a Stahrembergektől.20 8 1764-ben indult per a munkácsi uradalom visszaszerzésére a Schönbornok ellenében, amely végülis 1786-ban a kincstár sikerével fejeződött be.20 9 Emellett igen fontos birtokot képzett a huszti uradalom is. Mindezen uradalmakat „koronauradalom", azaz „dominium coronalis" néven, ezentúl nem lehetett elidegeníteni, mivel a Szent Korona tartozékának nyilvánították.210 Jól mutatja immáron az elkülönítést az is, hogy a koronabirtokokkal szemben a Magyar vagy a Szepesi Kamara által kezelt, az államháztartás szükségleteit fedezni hivatott és elidegeníthető kincstári uradalmak megnevezésére a kamarai uradalom (dominium cameralis) vagy fiskális uradalom (dominium ßscalis) kife-206 Idézi: Nagy István-F. Kiss Erzsébet: A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek. Bp. 1995. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levéltári leltárak 9.) 523. 207 L. Gál É.: Az óbudai uradalom i. m. 56-59. Nagy István: A Magyar Kamara 1686-1848. Bp. 1971. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 3.) 117. 208 Uo. és Nagy István-F. Kiss Erzsébet: A Magyar Kamara i. m. 520. 209 Uo. 515. 210 Uo. 515-524.
