Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1137 A zólyomi uradalom a 16. században Lényegében két további olyan uradalmat fogunk — a terjedelmi korlátok miatt csak vázlatosan — bemutatni, amelyek Mohács előtt is a királyi/királynéi „magánbirtokok" közé tartoztak, majd pedig az Alsó-ausztriai Kamara kezelésébe kerültek: Zólyomot és a hozzá tartozó uradalmakat, valamint a komáromi várbirtokot. Ezek közül a már említett zólyomi uradalom rokonítható leginkább Magyaróvárral, ez is a „magánbirtok" kategóriába tartozott, bár teljesen más funkcióval. A 15. században Zólyom megye területének túlnyomó része királyi birtok volt, és Zólyom központtal több uradalom tartozott hozzá: Zólyomon kívül Lipcse, Dobronya és Végles vártartományait lehet megkülönböztetni. A hatalmas birtokkomplexum élén a zólyomi ispán állt, a többi várat várnagyok kormányozták. Mint említettük, ezek a birtokok 1424/1427-től tartósan királynéi kézbe kerültek, ekkortól a királyné nevezte ki az ispánt és a várnagyokat is.15 7 Ezen uradalmak közül kiterjedését és a birtokok számát tekintve nem a zólyomi volt a legnagyobb. A megye északi részét magában foglaló Lipcse uradalma a két fontos bányavároson, Zólyomlipcsén és Breznóbányán kívül közel 40 birtokkal rendelkezett. Végles kiterjedt uradalma Nagyszalatna mezővárossal együtt 16 falvat, míg Dobronya vártartománya — az igen fontos Bábaszék mezővárossal együtt — 12 települést foglalt magában. Maga a zólyomi uradalom Zólyom mezővárosán kívül ekkor 14 faluból állt.15 8 Amikor 1549-ben a hadiadó okán összeírták a megye birtokait, a négy uradalomban összesen 834 adózó portát, 104-nél, illetve 223-nál több adóengedményes portát, illetve zsellért, 18 urasági telket, 19 iparost és 56 egyéb portát találtak. Ez az adózóporták tekintetében 87%-os arányt képviselt, de a zsellérek 2/3-a és az iparűzők 80%-a is királyi birtokon élt.15 9 Az 1598. évi házösszeírásokban a négy uradalmat újfent együttesen írták össze kamarai birtokként, összesen 54 helységet, de az akkor már szabad királyi városi rangot elnyerő Zólyom és Breznóbánya nélkül. Ekkor a kamarai birtokkomplexumban 1580 házat írtak össze, ami a megye háztartásainak 56%-át tette ki.16 0 Mária tisztjei 1524-ben csupán Zólyom várát és uradalmát tudták átvenni, hiszen a három másik birtokot már Beatrix, illetve II. Ulászló elidegenítette. Mária a körmöcbányai kamaragróffá kinevezett Bernhard Beheimet tette meg zólyomi ispánnak is, ami azt jelentette, hogy ő volt a zólyomi vár kapitánya, és az uradalmat is ő kezelte. A két cím: zólyomi várnagyi/kapitányi és a Zólyom megyei ispáni már a 15. századtól kezdve összeforrt.161 Mária tisztjeit mindig „Span und Hauptmann zu Altensohl"-formulával nevezte ki. Természetesen, mivel Beheim inkább a bányavárosokban tartózkodott, Zólyomban egy Várnagy helyettesítette őt.162 Mohács után továbbra is Beheim viseli a kamaragrófi, az ispáni és a zólyomi kapitányi tisztet, azonban az alapjában megváltozott, polgárháborús helyzethez 157 Engel Ρ: Királyi hatalom i. m. 193. 158 Engel Ρ: Mo. térképe i. m. alapján. * 159 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai i. m. II. köt. 1069-1079. Ekkor a véglesi uradalomban 7, a zólyomiban 13, a zólyomlipcseiben 22, míg a dobronyaiban 10 birtokot írtak össze. 160 Sajnos Zólyom megye esetében a háztartások jobbágyházak, zsellérek vagy puszták szerinti megoszlását nem közlik. Dávid Z.: Az 1598. évi házösszeírás i. m. 658-660. 161 Föglein Α.: XVI. századi közigazgatástörténeti i. m. 470-471. 162 Hany Mátyás, Zólyom vár várnagyának említése 1526-ból: MOL DL 25021. ' /
