Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1136 KENYERES ISTVÁN karmányellátásában, illetve a katonai élelmezés területén, valamint az udvar költségeinek finanszírozásában fontos szerepet játszó helyi főharmincad ellenőrzésében töltött be. Érdekes adalékkal szolgálhatunk arra nézve, hogy Magyaróvár már a 16. században is egyfajta Habsburg „magánbirtok"-jelleget öltött, 1555 februárjában ugyanis Miksa főherceg azzal a ^érdemmel fordul atyjához, Ferdinándhoz, hogy az engedje át neki az uradalmat. A kérelemből azt is megtudhatjuk, hogy Miksa az uradalomban, főként Magyaróváron, Féltoronyban és Barátokfalván (Münichhof/Mönchhof) egy „zimbliche Wirthschafft"-ot létesített. A vár építésére és a saját gazdaság fejlesztésére pedig évi 4000 Ft kiutalását kérte a magyaróvári harmincadból. I. Ferdinánd 1555. február 19-én át is engedte a kért feltételekkel az uradalmat fiának. Tehát arra is akad példa, hogy az uralkodó család egy tagja „próbagazdálkodás" formájában átvegye az uradalom kezelését, ami mindenképpen egyfajta magánjelleget takar.15 1 A fenti tényezők együttese magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért is nem akarták a Habsburg uralkodók kiengedni a kezükből az uradalmat, sem zálogba, de még bérletbe sem voltak hajlandók kiadni a 16. században, annak ellenére sem, hogy az Alsó-ausztriai Kamara többször is javasolta Magyaróvár bérbe adását.15 2 A 17. században azonban többször is kénytelenek voltak zálogba adni az uradalmat, de ennek az oka az volt, hogy egyre több hitelt vettek fel az uradalom bevételeinek terhére, amit csak a hitelezőknek való átengedéssel tudtak törleszteni. Jellemző, hogy 1593-ban — az uradalomra utalt hitelek és kötelezettségek révén — évi 14.500 Ft körüli hiánnyal számoltak.15 3 Ilyen úton-módon került Magyaróvár ideiglenesen a Moson megyében is birtokos Harrachok zálogbirtokába, akik először 1568-ban hiteleztek az uradalom bevételeinek terhére az uralkodónak,15 4 majd végülis 1621/1627-ben szerezték meg zálogban az uradalmat.15 5 A Harrachok az ekkor nem túlságosan jövedelmező uradalmat visszaváltatták, így az 1636-ban újfent uralkodói birtok lett. Ekkor egy rövid ideig az Alsó-ausztriai Kamara által kinevezett admi- ι nisztrátor igazgatta az uradalmat, majd 1644-1672 között a Draskovichok zálogbirtoka volt. A két zálogolási periódust leszámítva Magyaróvár korszakunkban * végig királyi kézen maradt.156 ι 151 Miksa kérelme, s. d. [1555 februárjában]: ÖStA Η KA HFU RN 5. Konv. 1555. Febr. fol. 115-116. Ferdinánd utasítása az Alsó-ausztriai Karaarának az uradalom átengedésére, 1555.02.19. Augsburg: uo. fol.114. Miksa 1556-ban a magyaróvári főharmincad teljes jövedelmét kapta meg: I. Ferdinánd utasítása az óvári harmincadosnak a jövedelmek átadására, 1555. szept. 18., Augsburg, uo. fol. 118. 152 Pl. 1581-ben: ÖStA H KA NÖHA RN 4. fol. 152-153. 153 Uo. fol. 618-622. 154 ÖStA H KA GB Bd. 395. fol. 297v-299r. 155 Ernst, Α.: Siedlungs- und Herrschaftsgeschichte i. m. 51. II. Ferdinánd záloglevele Karl Harrach részére a magyaróvári várról és uradalomról. Prága, 1627. december 30. MOL A 57 7. köt. 719-721. p., MOL Ε 227 6. köt. ' 156 Ernst, Α.: Siedlungs- und Herrschaftsgeschichte i. m. 51-54.; Tobler, Felix: Der Wandel in der nationalen Zusammensetzung der Bevölkerung der Herrschaft Ungarisch Altenburg vom Beginn des 16. Jahrhunderts bis zum Ende des 17. Jahrhunderts. Internationales Kulturhistori- sches Symposion Mogersdorf 1997. (Trakoscan, 1.-4. Juli 1997.) Verfestigungen und Änderungen der ethnischen Strukturen im pannonischen Raum von 1526-1790. Zagreb, 2000. (Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf Band. 28.) 76-77.
