Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1135 A vár I. Ferdinánd kezére kerülése utáni időszakból sajnos nem maradtak fenn számadások. A megmaradt uradalmi levelezés, az utasítások és a bizottsági jelentések alapján azonban számos részadattal rendelkezünk.14 4 Megemlíthetjük a majorsági gazdálkodás erőteljes szorgalmazását és ménes létesítését is.14 5 Ebben az időszakban az uradalom egyik, fő feladata volt a bécsi udvari istállók takarmánnyal történő ellátása. A másik fő feladat a katonai élelmezés számára minél több gabona biztosítása volt. Ezt egyrészt az uradalmi, főként majorsági bevételek növelése révén kívánták elérni, de a legjobb eszköz a bevételek fokozására a győri püspöki és káptalani tizedek bérlete volt, amelynek ügyintézése a magyaróvári kapitányra, majd pedig a számvevőre hárult.14 6 A felhalmozott gabonát, lisztet és bort a katonai élelmezés céljára leggyakrabban Hainburgba, a központi éléstárba,14 7 illetve Győrbe, esetleg más közeli várakba kellett szállítani.14 8 Az uradalom feladatához tartozott a többi nagyobb vár, elsősorban Győr és Komárom számára a sör főzése is. A szállítás legtöbbször vízi úton történt. Érdemes idéznünk azt az adatot, amely szerint 1586 és 1591 között a magyaróvári uradalomból Hainburgba, de főként Győrbe szállított gabona, bor és sör értékét 80.464 Ft-ra tették. Ez azt jelenti, hogy éves szinten az uradalomból, illetve az uradalom közvetítésével a tizedekből évi 20.116 Ft értékű gabonát szállítottak a katonai élelmezés szükségleteire.14 9 Az uradalom valamennyi bevételét (tehát a pénzbevételeket és a termények értékét) 1574-76 között átlagosan évi 11.477 rajnai Ft-ra tehetjük. Az igazgatási kiadásokat, valamint a csekély létszámú katonaság zsoldköltségeit leszámítva, . 6510 rajnai Ft tiszta hasznot hozott az uradalom évente, amely viszonylag jelentősnek tekinthető. Egy 1593. évi számadás-kivonat szerint a várnak csak a készpénzbevétele 8887 rajnai Ft 6 kr-t tett ki, ebből a cenzus 2042 Ft 2 kr-t (23%), a vámbevételek 1400 Ft-ot (15,7%), míg a kocsmáitatás és a boreladás 4500 Ft-ot ι jövedelmezett (50%). A várnak jelentős gabona- és borbevétele származott a győri püspöktől 2250 rajnai Ft-ért és a győri káptalantól 250 rajnai Ft-ért bérelt dézs* makörzetekből.150 1 Összegezve Magyaróvár jelentőségét, elsősorban stratégiai rendeltetését hangsúlyozhatjuk, amit az udvar gabona- és bor-, valamint az udvari istállók ta-144 Főként ÖStA H KA NÖHA RN 4. passim. 145 Az első ménest Mária létesítette 1536-ban, ekkor Innsbruckból hozatott egy „nápolyi ménest" („Neapolitanisch gestut") Óvárra. Ld. a magyaróvári uradalom 1536. évi számadását: ÖStA HHStA Belgien MD 17. (3741). A barátokfalvai (Mönchhof/Münichhof) császári ménest 1553-ban hozták létre, mégpedig Miksa főherceg révén. Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. Bd. I. i. m. 259. Miksa szerepére ld. 151. jegyz. 146 Pl.: ÖStA HKA Gedenkbuch Ungarn [GBU] Bd. 396. fol. 136v-137r. 147 Uo. fol. 12V. 148 1554. április 10. I. Ferdinánd parancsa Leopold Rueß (Ruesch) győri élelmezési tisztnek, miszerint vegyen át a magyaróvári kapitánytól 40 hordó lisztet és 250 akó bort a győri, szentmártoni és cseszneki katonaság élelmezésére. ÖStA HKA HFU RN 4 Konv. 1554. Marz-Juni fol. 28. 149 „Verzeichnus was ich Hanns Tutschenstain Röm. Khay. Mt. rändtmaister der herrschafft Hungarischen Altenburg von dem 86 jähr an biß zu endt des 91. jähr von thraidt, wein unnd pier zu dem proviandwesen dargeben unnd wie sonst solche proviand in gemain versilbert khünnen werden wie volgt." ÖStA HKA NÖHA RN 4 fol. 624-627. 150 A magyaróvári uradalom évi bevételeinek és kiadásainak kivonata, 1593. január 8. OStA HKA NÖHA RN 4 fol. 618r-622v.
