Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1134 KENYERES ISTVÁN Év Bevétel rajnai Ft Kiadás rajnai Ft Mérleg 1533. 06. 07. - 09. 21. 1210 809 + 401 1533. 09. 21. - 12. 09. 663 1390 -727 1533. 12. 09. - 1534. 05. 27. 1617 1537 + 79 1534. 05. 27. - 09. 16. 1322,5 559 +763,5 1534. 09. 16. - 12. 16. 738 952 -213 1534. 12. 16. - 1535. 02. 17. 311 411 -100 1535. 02. 17. - 05. 19. 474 519 -45 1535. 05. 19. - 07. 11. 833 413 +419 1 összesen 11382,5 10834 + 548,5 1532. február és 1535. július között az uradalomnak több, mint 11.000 rajnai Ft pénzbevétele volt, ami éves szinten kb. 3360 rajnai Ft-ot tett ki. A kiadások viszont gyakorlatilag elvitték a bevételeket, tegyük hozzá, hogy nem csupán az igazgatási költségek voltak jelentősek, az uradalom évről-évre tekintélyes összegeket utalt át Mária királyné szükségleteire is. A mérleg alapján látható, hogy mindent figyelembe véve nem volt egyenletes színvonalú a gazdálkodás, hiszen váltakozóan több száz forintos hiányt vagy aktívumot termelt az uradalom ebben az időszakban. Amennyiben betekintünk az uradalomnak az 1530-as évek közepétől folyamatosan fennmaradt számadáskönyveibe, azt tapasztalhatjuk, hogy egy késő középkori, Mohács előtti uradalmi struktúra találkozott egy, már a modernebb idők igényeivel fellépő birtokigazgatási rendszerrel. Ulrich von Eitzing 1536. évi számadásai142 szerint az uradalomnak jelentős tizedbevételei voltak, amelyeket a győri káptalantól béreltek már akkoriban is. A tizedeken felül a várhoz tartozó kiemelkedő jelentőségű, később a szabad királyi városi rangot is elérő város, Ruszt nagy mennyiségű bort biztosított az uradalomnak, ugyanakkor a várnak volt saját uradalmi szőlője is. A várnak fontos bevétele volt az uradalom falvaiból származó kilenced is, illetve az óvári és nezsideri uradalmi vámokból származó só. A kapitány egyúttal beszedte a földesúr számára az uradalom területén a királyi dikát is, pl. 1542-ben 349 Ft-ot. A kiadások között találhatjuk meg a várépítés és karbantartás tételeit: az asztalosok, ácsok bérét, az üveges- és kovácsmunka költségét, épületfa vásárlását, a felvonóhíd javítását stb. A kiadások között láthatunk számos tételt az uradalmi szőlők, a major, sőt még a kertépítés költségeire vonatkozóan is. Az uradalom bevételeiből finanszírozni tudta a nem túl nagy számú uradalmi személyzetet és a katonaságot is. A fennmaradó jövedelmet pedig a földesúrnak, Mária királynénak továbbították. A magyaróvári uradalom az 1530-as évek végétől évről évre több hasznot hajtott tulajdonosának: 1542/43-ban 2305,44 Ft-ot fizetett le Eitzing Mária királyné pénztárosának, ebben az évben a magyaróvári uradalom több mint az egyharmadát (38%) hozta a nem csekély bevételt jelentő pozsonyi harmincadnak, amiből közel 6000 Ft (5963,265 Ft) jövedelme volt a királynénak. 1546-ban Jacob von Stamp óvári kapitány 500 Ft-ot, míg 1547-ben 2000 Ft-ot fizetett le a királynénak a vár jövedelmeiből.143 142 ÖStA HHStA Belgien MD 17. (3741). 143 Raitungen Wolfgang Kremer Einnehmer Königin Maria in Wien 1542-1550. ÖStA HHStA Belgien MD 15. (3739)
