Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1133 gáltatnia és lepecsételtetnie azokat. A számvevőnek havonta egy-egy kivonatot is kellett készítenie, és az Udvari illetve az Alsó-ausztriai Kamarának megküldeni. A borvétel kapcsán korábban ugyan megtiltották az uradalmon kívüli, azaz vásárolt borok kimérését, azonban 1574-től kezdve már a számvevő feladata volt, hogy amennyiben nem volt elegendő mennyiségű az uradalmi bor, a Fertő tó környékén vásárolniuk kellett, és azt tartoztak az uradalomban kimérni. A magyaróvári uradalomnak a katonai élelmezésben, illetve a bécsi udvari istállók ellátásában megfigyelhető növekvő szerepét jelzi a számvevői utasítás azon rendelkezése, miszerint az ellenőrrel együtt ügyeljen arra, hogy amint a széna és a gabona lekaszálása megtörtént, azokat az alattvalókkal helyben csépeltessék ki és méressék le. Ezt követően a falvakból a zabot vitessék azonnal Bécsbe az udvari istállóba, a gabonát pedig a hamburgi katonai éléstárba, vagy oda, ahova az uralkodói parancs szól.13 9 Előírták, hogy Magyaróvárott ne tároljanak a házi szükségleten túl semmit sem. Az uradalom pénzesládáját ettől kezdve a számvevő és az ellenőr együtt kezelte, még azt is előírták számukra, hogy hetente egy adott napon, rendszerint keddenként nyissák ki a hivatali ládát, és a befolyt jövedelmet tegyék bele, míg a szükséges kiadásokra vegyék ki belőle a pénzt, majd zárják le. Amennyiben nagy tételről volt szó, annak bevételezését vagy kiadását csak a kapitány tudtával és jelenlétében intézhették. A számvevő évi fizetés gyanánt 200 rajnai Ft-ot kapott, alá tartozott a kasznár 16 Ft, a pincemester 20 Ft fizetéssel. A magyaróvári uradalom egyfajta birtokigazgatási típusnak tekinthető, számos ausztriai párhuzamot figyelhettünk meg az igazgatási rendszerben, ezt főként a számvevő, a Rentmeister kinevezése testesítette meg. Ugyanakkor néhány konkrét rendelkezés is azt jelzi, hogy Magyaróvár uradalmi élete a mindennapok szintjén is sokkal inkább hasonlított az alsó-ausztriai uradalmakéhoz, mint pl. egy kelet-magyarországiéhoz. Ennek számos oka lehet, amelyben szerepet játszhatott a nagyarányú német ajkú lakosság, valamint Bécs és Pozsony, mint jelentős kereskedelmi központok felhajtóereje és piaci lehetőségei is. Az udvar borellátásában is szerepet játszott az uradalom; főként a ruszti, nezsideri és nyúlási „császári szőlőkből" szállítottak Bécsbe bort, de vásároltak is, a 16. század végén hagyományosan 12 hordó ruszti bort vettek évente az udvar szükségletére.140 A magyaróvári uradalom bevételeiről Mária királyné birtoklása idejéből viszonylag sok adattal rendelkezünk: 5. táblázat. A magyaróvári uradalom pénzbevételeinek és kiadásainak kivonata, 1532-1535U 1 Év Bevétel rajnai Ft Kiadás rajnai Ft Mérleg 1532. 02. 19. - 1533. 02.12. 3024 3830 -806 1533. 02. 12. - 06. 07. 1190 414 + 776 > 13 9 Vö. pl. 1567. nov. 17. Bécs. I. Miksa parancsa Elias Ratwitz óvári prefektusnak, hogy a felesleges gabonát szállítássá az udvari istállóba. ÖStA HKA GB Bd. 395. fol. 148r. 140 ÖStA HKA NÖHA RN 4 fol. 618-622. A császári szőlők kimutatását ld. Prickler, H.: A szőlőművelés történetéhez Moson megyében i. m. 29. 141 „Auszug Jacoben von Stamp raittung die spaan und herrschafft Altenburg sein Verwaltung betreffendt von dem 19 tag Februarii des 1532 biß auf den 11 tag Julii des 1535 Jars" ÖStA HHStA Belgien MD 17 (3741).
