Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1132 KENYERES ISTVÁN A tisztviselői felelősségvállalásra vonatkozik az a rendelkezés, miszerint ha a kapitány engedély nélkül vesz fel kölcsönt vagy kezd építkezésekbe, akkor ennek költségeit neki kell állnia. A magyaróvári kapitány feladata volt az úriszék megtartása (Bannteiding), amelyről — régi szokás szerint — 14 nappal korábban értesítenie kellett az adott falu bíróját és esküdtjeit.13 6 A kapitány mint a megye ispánja ítélkezett a megyei törvényszéken is. A kapitánynak negyedévente kivonatokat, hivatali éve végén pedig a teljes számadást kellett benyújtania az Alsó-ausztriai Kamarának. Minden főbb bevételről és kiadásról típusonként tartozott részletes számadásokat vezetni. Könyvelés-technikailag érdekes az a rendelkezés, miszerint az adómentes falubírák elvi adóterhét (pl. telekhányadát) is be kellett vezetnie a bevételek közé, majd pedig rögtön a kiadások közé kellett írnia, a mentesség jogcímével együtt. Az utasítás megszabta a raktárakban a rágcsálók és más kártevők „számlájára írható", elkönyvelhető maximális veszteséget. Az utasítás részletesen megszabta a kapitány és az uradalmi személyzet fizetését és természetbeni ellátmányát. (Az uradalom teljes tisztikara és személyzete ekkor 30 fő volt.) A kapitány fizetése 260 rajnai Ft-ot tett ki, és továbbra is 6 lovasra kapott fizetést. A vámos fizetése 100 Ft, az erdészé, aki egyúttal tolmács is volt, 30 Ft, az alispánoké pedig 20 Ft volt. Az uradalmi ellenőr feladatait az alábbiakban szabályozták:1 3 ' minden bevételnél és kiadásnál jelen kellett lennie, különösen szüret és aratás idején. Heti rendszerességgel be kellett járnia a raktárakat, pincéket, számadást kellett vezetnie az uradalmi alkalmazottakról és a törvényszéken kiszabott bírságokról. Amikor az országgyűlés megszavazta a rovásadót, azt a megyében a magyaróvári ispán, azaz a kapitány szedte be, ennek az összeírása az ellenőr feladata volt, ugyanígy a gratuitus labor-é is. Az ellenőr feladata volt — a kapitánnyal együtt — a helyi főharmincadnak és filiáléinak ellenőrzése. Az ellenőrnek ellenszámadást kellett vezetnie nemcsak az uradalom, hanem a harmincad bevételeiről is, és gondoskodnia kellett arról, hogy a filiálék is leadják számadásaikat. Valamennyi számadást negyedévente tartozott megküldeni az Alsó-ausztriai Kamarának. Az ellenőr 125 rajnai Ft-os fizetést kapott, valamint meghatározott természetbeni ellátmányt. 1574-től lényeges változás következett be az uradalom igazgatási rendszerében: ettől kezdve a számvevő (Rentmeister) igazgatta az uradalmat, és gyakorlatilag a kapitány birtokigazgatási feladatkörét vette át, aki felettese maradt. Ekkortól 3 fő tisztviselője volt az uradalomnak: az ispán-kapitány, a számvevő és az ellenőr. A számvevő feladatköre lényegében megegyezett a kapitány udvarbírói, azaz gazdaságirányítási feladataival.13 8 A számvevőnek kellett ezentúl a számadásokat elkészítenie, de a kamarához történő leadás előtt a kapitánnyal kellett felülvizslókra is (217 Ft). Christoph Khorn magyaróvári főharmincados számadásai 1569-1570. ÖStA HKA HFU RN 20 Konv. 1570. Febr. -fol. 25-103. 136 A bíráskodást illetően is ugyanezen rendelkezéseket olvashatjuk a frankenburgi és a horni Pflegerek utasításaiban. ÖStA HKA Inst. No. 195. fol. 3rv.; Reingrabner, G.: Eine Anweisung i. m. 132. 137 I. Miksa utasítása Hans Schubmair uradalmi és vámellenőr számára, Bécs, 1574. február 12. ÖStA HKA Gedenkbuch Österreich [GBÖ] Bd. 123. fol. 76r-78v. Ld. Kiadva: XVI. századi uradalmi utasítások i. m. I. köt. 440-446. 138 1. Miksa utasítása Michael Khober magyaróvári uradalmi számvevőnek, Bécs, 1574. február 17. ÖStA HKA GBÖ Bd. 123. fol. 68v-75v. Kiadva: XVI. századi uradalmi utasítások i. m. I. köt. 425-440.
