Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1121 Mint láthatjuk, Mária az 1540-es évek első felében 25.000, míg a második felében 35.000 magyar Ft körüli bevételre tudott szert tenni, mint említettük, a magyar király jövedelmeinek többszörösére! Hozzá kell tennünk, hogy a könyvelési gyakorlat miatt a központi számadásokban néhány tétel, így elsősorban a ténylegesen Mária által bírt uradalmak bevételei hiányoznak. A táblázatban jelzett uradalmi jövedelmek csak akkor kerültek bele ezekbe a számadásokba, ha azokat az uradalom tisztviselője utasításra befizette a központi bécsi pénztárba (ez leginkább Magyaróvár esetében fordult elő, és itt is gyaníthatólag a hadiadó befizetésére került sor). Az uradalmi bevételeket ugyanis helyben elköltötték a királyné tisztjeinek, katonáinak és a várak személyzetének fizetésére és ellátására. A kiadási tételeknél pedig kiderül, hogy miért is okozott jelentős kárt Ferdinándnak és az országnak Mária magyarországi birtoklása: 1546-ban a bevételek 92%-a, 37.119 magyar Ft (46.339 rajnai Ft), 1547-ben pedig 58%-a, ekkor „csupán" 13.190 magyar Ft (16.488 rajnai Ft) Mária brüsszeli udvartartására ment el.3 1 Ha tekintetbe vesszük azt is, hogy Mária elsősorban osztrák híveinek kegydíjait is a magyarországi jövedelmeiből fedezte, könnyen belátható, hogy ezeket a jövedelmeket az özvegy királyné egyszerűen kivonta az országból, és — noha beszedte Zólyom és Moson megye hadiadóját9 2 — saját várai fenntartásán kívül más kötelezettséget az ország védelme szempontjából nem vállalt.9 3 Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy I. Ferdinánd trónra lépte óta óriási erőfeszítéseket tett Mária magyarországi birtokainak és jövedelmeinek megszerzésére. A közel két évtizeden át húzódó tárgyalások végére az 1548. március 7-én, Augsburgban kötött megállapodás tett pontot. A megegyezés értelmében Mária királyné évi 34.000 magyar Ft biztosítása és egy egyszeri összeg, 15.000 rajnai Ft lefizetése, valamint a 200.000 forintos kifizetetlen hozománya örökíthető sége fejében lemondott magyarországi és ausztriai birtokairól Ferdinánd javára. A megállapodás végrehajtása során 1548 tavaszán-nyarán vették át Ferdinánd biztosai Magyaróvár, Zólyom, Dobronya és Végles uradalmait, valamint az alsó-magyarországi bányavárosokat, a körmöcbányai és Selmecbányái (al)kamarákat és a pozsonyi főharmincadot.9 4 91 Kremer a pénzt legtöbbször közvetlenül Wolfgang Haller zu Hallerstein, Mária udvarmesterének és kincstartójának küldte el Németalföldre, vagy ahol éppen tartózkodott, illetve a Mária által főként nürnbergi vagy passaui kereskedő-bankároktól felvett kölcsönöket és annak kamatait fizette ki belőle. Uo. 92 Erre ld. Zólyom várának 1534-1549 közötti számadásait uo. No. 16. (3740) és Magyaróvár számadásait uo. No. 18. (3742). 93 A magyar Helytartótanács ezt egyébként szóvá is tette Ferdinándnak 1545. április 13-án írt előterjesztésében: Mária királynénak, mint banderiátusnak, 600 lovast kellett volna tartania a jövedelmeiből, de ezt elmulasztotta, így a kincstárnak nagy hátránya származott, hiszen 600 huszár havi 4 Ft-os fizetésen tartva 1528 óta kb. 300.000 Ft-ba került, amely összeget Máriának kellett volna fizetnie, ezért kérik Ferdinándot, hogy vigye perre a dolgot Máriával, és kérjen számadást az elmulasztott katonatartásról. A mellékelt kimutatás szerint Mária jövedelmét 1527-1544 között 255.368 Ft-ra becsülték. ÖStA HKA HFU RN 2. Konv. 1545. fol. 92-95. 94 Mária királyné birtokainak átadására ld. Heiß, G.. Besitzungen der Königin Maria. 1. Teil i. m. 96-100. Ferdinánd Mária évjáradékát a besztercebányai rézvállalat bérlőivel fizettette meg. Uo. Mária lemondott azon birtokairól is, amelyekre időközben zálogosítások történtek vagy valamilyen okból nem az ő hivatalnokai tartottak kézben: Diósgyőr, Munkács, Huszt a máramarosi sókamarával. Ezen birtokokra részletesen ld. Heiß, G.: Besitzungen der Königin Maria.2. Teil i. m. 52-121.
