Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1114 KENYERES ISTVÁN Vajon mennyi jövedelme származhatott a magyar királynénak a birtokokból? Támpontul szolgálhatnak azok az adatok, amelyek a királynék részére megállapított éves jövedelemre vonatkoznak: ez az összeg Erzsébet királyné esetében 20.000 Ft volt, Candalle-i Anna esetében 30.000 Ft, míg II. Ulászló Máriának 25.000 Ft jövedelmet ígért biztosítani. Valószínűleg ez, az átlagosan 25.000 Ft-os összeg reális is lehetett, pl. tudjuk, hogy Beatrix királynénak csak a körmöcbányai kamarából (és az ahhoz tartozó Selmecbányái és besztercebányai alkamarákból) évi 18.000 Ft bevétele volt.6 6 Amennyiben a királynék jól sáfárkodtak jövedelmükkel, ennél magasabb bevételre is számíthattak: Mária jövedelmeit Mohács előtt kb. évi 40.000 magyar forintra becsülték.5 7 A királyi és királynéi „magánbirtokok" Mohács után A királyi birtokok rendszere Mohács után gyökeres változásokon ment át. A két király, I. Ferdinánd és Szapolyai (I.) János, már uralkodásuk kezdetén egyfajta adományozási versenybe kezdtek, Szapolyai hatalmas latifundiumaival igyekezte megnyerni híveit, míg a Habsburg-uralkodó ellenlábasa és azok híveinek birtokait adományozta előszeretettel.5 8 Buda 1541. évi eleste után a korábbi kincstári-királyi birtokok jelentős része török kézre került, ugyanígy az egykori budai udvarbírósági uradalmak is egytől-egyig magán vagy török kézre jutottak. Jellemző, hogy Ferdinánd az 1530-as években mindössze Esztergom és Sáros várával rendelkezett. Érdekesen alakult a budai udvarbíróság sorsa Mohács után, hiszen azt 1541-ig folyamatosan betöltötték. I. Ferdinánd új kamaráját feltehetően éppen a budai udvarbíróságra kívánta alapozni 1527-1528-ban,5 9 hiszen az újonnan felállított 56 Peter Schaider körmöcbányai kamaragróf kimutatása alapján 1486.08.01. - 1491. között 100.502,82 dukát (aranyforint) jövedelme volt Beatrixnak. Hatvani M. \ Brüsseli okmánytár 2. köt. no. 171. 48-55. és Österreichisches Staatsarchiv (= ÖStA) Finanz- und Hofkammerarhiv (= HKA) Hoffinanz Ungarn (= HFU) rote Nummer (= RN) 1. Konv. 1275-1526. fol. 148-149. Probszt, Günther: Die niederungarische Bergstädte. Ihre Entwicklung und wirtschaftliche Bedeutung bis zum Übergang an das Haus Habsburg (1546). München, 1966. (Buchreihe der Südostdeutschen Historischen Kommission Band. 15.) 62. 57 Fógel J.: II. Lajos i. m. 24. Heiß, G.: Besitzungen der Königin Maria. 1. Teil i. m. 64. 15. jegy ζ. Az összeg nagyságrendileg megfelelhetett a valóságnak, hiszen Mária később úgy nyilatkozott, hogy a bányavárosokból és a körmöcbányai kamarából az 1526 körüli években is kb. 20.000 Ft-ra, Munkács vár bérletéből 3500 Ft-ra, az óbudai-csepeli királynéi uradalomból 1200 Ft-ra, míg a máramarosi sókamarából évi 12.000 Ft-ra számíthatott, ez összesen 36.700 Ft. Hatvani M.: Brüsseli okmánytár 2. köt. No. 163. 32-35. A sójövedelem kissé túlzottnak tűnik, hiszen az 1523. évi bérleti szerződésben csak 7000 Ft készpénz és 1500 Ft értékű só szerepel. MOL DL 32598. Ugyanakkor a fenti összesítésből hiányzik a magyaróvári és más uradalmak bevétele, amely kitett legalább 2-3000 Ft-ot. 58 I. Ferdinánd uralkodása kezdetén, 1527 őszén, alig két hónap alatt 110, míg a következő évben újabb 123 adománylevelet állíttatott ki: „Exemplum registri super donatione bonorum in Regno Hungáriáé per Serenissimum Principem Regem Ferdinandum facta." ÖStA HKA HFU RN 1. Konv. 1529. fol. 102-117. Acsády ismertet egy hasonló jegyzéket 1527-1532 közötti adományokról, amely szerint közel 1142 hívét adományozta meg I. Ferdinánd, és mintegy 7-800 birtokról rendelkezett! Acsády Ignác: Régi magyar birtokviszonyok, 1494-1598. Bp. 1894. (Értekezések a történeti tudományok köréből XVI/3.) 53-59. 59 Ennek a konstrukciónak az 1522-ben felállított Alsó-ausztriai Kamara lehetett a mintája, amelynek tanácsosai közé a már említett alsó-ausztriai Vizedom is bekerült. Kenyeres /.: A végvárak uradalmainak igazgatása i. m. 1354.
