Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1106 KENYERES ISTVÁN jövedelmeit,1 0 addig az 1494/95. évi kincstartói számadás Ember Győző-féle összegzése szerint mindössze 600 Ft jövedelem származott azokból. A legérdekesebb Kubinyi András véleménye, mivel ő becsléseiben nem számít a koronabirtokok jövedelmeire. Kubinyi a budai udvarbíróság gazdasági jelentőségének elemzése kapcsán elvetette Suriano velencei követ adatát, elsősorban arra hivatkozva, hogy a követ adatai más jövedelmek kapcsán is erősen túlzóak.1 1 Máshol hozzáteszi, hogy Suriano nyilván azoknak a királyi váraknak a jövedelmét is beszámíthatta, amelyek honorként valamelyik honor-birtokos, így az erdélyi vajda (Déva), a temesi (Temesvár), vagy a pozsonyi (Pozsony) ispánok kezén voltak.1 2 Kubinyi idéz egy 1525-1526. körüli feljegyzést, amely szerint Mátyás idejében Ráskai Balázs udvarbíró 10.000 Ft tiszta jövedelmet adott át az uralkodónak, aki ezt olyannyira nemtetszéssel fogadta, hogy egy pálcával verte el udvarbíróját.1 3 Természetesen az anekdotaszerű adatot ugyanúgy kétségbe lehet vonni, mint az egy évtizeddel korábbról származó velencei követjelentést. Kubinyi mindenesetre úgy véli, hogy a birtokok bruttó jövedelme Mátyás uralkodása idején nem haladta meg a 20-22.000 Ft-ot.1 4 A bevételek döntő része azonban az egyes uradalmakban került felhasználásra, főként a birtokigazgatásra és a familiárisok fizetésére, és csak a fennmaradó csekély jövedelem kerülhetett Budára. Az udvarbírói birtokokból azonban jelentős értékű naturális jövedelmekkel látták el a királyi udvartartást, elegendő itt a nagymennyiségű tűzi-, épületfa-felhasználásra és a halellátásra (főként a vizák), valamint a szerémi és a budai bordézsmából származó borra utalnunk.15 Ezek pénzben kifejezett értéke pedig nem lehetett csekély. II. Ulászló bevételei — az 1494/95. évi kincstartói számadások alapján — éves átlagban aligha haladhatták meg a 160.000 Ft-ot (a Corvin Mátyás uralkodása alatt feltételezett egy negyedét!). Ember Győző számításai szerint a koronabirtokok bevételei elenyészőek voltak, mindössze 600 Ft bevételt könyveltek el.1 6 A jelentős mértékű bevételcsökkenés több okra vezethető vissza, hiszen a birtokok döntő része (a visegrádit leszámítva) ekkor zálogba illetve — Corvin János révén — magánkézre kerül.1 ' Hozzá kell tennünk, hogy a komáromi és a tatai uradalom ek- ' kor már kikerül az udvarbíró hatásköréből, de továbbra is megmarad királyi kézen. Vizsgáljuk meg, hogy az 1494/95. évi számadáskönyv adata mit is takar valójában. Az 1494. évi bevételeknél találjuk meg a hivatkozott 600 Ft-os koronabirtok jövedelmet Komárom és Tata uradalmaiból taxa extraorcLinaria címén.1 8 Két sorral lejjebb olvashatjuk, hogy , András litteratus provisor Budensis", azaz Báncsai András deák budai udvarbíró1 9 a kunok és a jászok taxa extraordinariá-jából fizetett be 10 Fügedi Erik: Mátyás király jövedelme 1475-ben. Századok 116. (1982) 500. 11 Kubinyi Α.: A budai vár i. m. 85. 123. jegyz. 12 Kubinyi András: A Mátyás-kori államszervezet. Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk.: Rázsó Gyula - V Molnár László. Bp. 1990.. 109., 143. (377. jegyz.). 13 Kubinyi Α.: A budai vár i. m. 83-84. 14 Uo. 86-87. 15 Uo. 77-78., 85-86. 16 Ember Győző: A magyar királyi kamara pénzbeli bevételei és kiadása 1555-1562. Századok 116. (1982) 3. sz. 524-525. 17 Kubinyi Α.: A budai vár i. m. 86-87. 18 Engel, Johann Christian: Fortsetzung der allgemeinen Welthistorie. 49. Teil. Halle, 1797. 19. 19 Báncsaira Id. Kubinyi Α.: A budai vár i. m. 94.
