Századok – 2004

Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005

1034 PÁLFFY GÉZA hogy ez nem azonos a szertartás egyházi részét szabályozó Pontificale Romanum előírásaival, hanem azoknak, mondhatnánk, egyfajta különleges világi kiegészítése arról, hogy a koronázás egyes — nem pusztán templombeli — eseményei miként menjenek végbe, és ezek alatt bizonyos feladatokat kiknek, mi módon kell ellátni. Nevezetesen kik se állítsák például a koronát a várból a koronázó-templomba, kik legyenek különböző helyçken (a dómban, a díszebédnél stb.) ajtónállók, kiknek kell vinni az egyes koronázási jelvényeket, valamint Magyarország és a hozzá tartozó tartományok zászlait, kiket üssön az uralkodó lovaggá stb. Végül — ami számunkra a legfontosabb —% ezekben azt is külön rögzítették, hogy kinek milyen teendője van a koronázási bankett alkalmával, többnyire Ordo et servitium mensale, Ordo ad mensam, Modus prandium sumendi, Mensae dispositio címmel. De önálló jegyzékben néha még azt is előírták, hogy az egyes püspököknek, prépostoknak és apátoknak az egyházi ceremónia alatt miben kell segédkezniük.145 A rendtartásokat általában a Magyar Tanács tagjai — a nádor és a magyar királyi udvarmester vezetésével — az eseményt megelőző hónapokban-hetekben állítottak össze, természetesen mindig építve a korábbi koronázás rituáléjára. A szertartást megelőző napokban azután ezeket a magyar királyi titkár segítségével mind a bécsi udvar képviselőivel, elsősorban a ceremóniákért felelős főudvarmesterrel, mind a rendek időközben megérkező tagjaival részletesen megvitatták, egyeztették,14

6

majd a koronázási lakomán betöltendő tisztségek tekintetében is véglegesítették. Mint Mária Eleonóra királyné 1655. június 6-i szertartása kapcsán Rákóczi Pál feljegyezte: „készültünk ez nap [június 5-én] az koronázathoz, kiosztván kinek-kinek tiszti az urak közül."1

4

' Sőt, miként azt több városi és megyei követ naplójából tudjuk, a rendtartások végleges példányát a koronázás előtti napon — többnyire a nádor szállásán — a rendeknek külön kihirdették és felolvasták, vagy akár másolatban ki is oszthatták.14

8

Az 1681. évi soproni királynékoronázásról pe-fatta dopo il ritorno della sua nuntiatura appresso l'imperatore 1628. Archiv fur Kunde österreichischer Geschichtsquellen 23. (1860) 270-286. 145

Ld. pl. 1618-ból: „Anno 1618 die 1 Julii. Ordo in coronatione serenissimi regis Ferdinandi ex statu ecclesiastico." MOL, Magyar Kancelláriai Levéltár, A 95, Acta diaetalia [a továbbiakban A 95] 1618, fol. 37-38., vö. még egy ugyanerre koncentráló „Brevis relatio ..." 1638-ból: ELTE EK Kt. Coll. Hevenesiana Tom. IX. pp. 135-137. és Uo. Tom LXXXVI. pp. 446-455. 146 A kölcsönös egyeztetésre vö. 1655-ből Mária Eleonóra királyné koronázásának előkészítését: „Cum statibus et ordinibus regni Hungáriáé, vei saltem cum domino palatino et curiae magistro communicato consilio, hi ritus ordinandi sunt." ÖStA HHStA Hofarchive, Ältere Zeremonialakten [a tevábbiakban AZA] Kart. 5. Nr. 4. fol. 171., valamint 1681-ből Eleonóra Magdolna ceremóniájának kidolgozását: „Den 7 Decembris ist das proiect über die ganzen krönungsfunction dem herrn palatino regni von hoffsecretario zugestehet (wie solches von wortte zu wortte folget) unnd von ihme schier durchgesend acceptiret worden." ÖStA HHStA Hofarchive, Zeremonialprotokoll fa továbbiakban ZA Prot.] Bd. 4. fol. 12. 147

Rákóczi László naplója 133.; vö. még: ez 1563-hoz hasonlóan természetesen 1608-ban is ekként történt: „in cardinalis palatio conuenere episcopi, palatínus, et quidam ex Grandioribus, quibus Trautsonius coniunctus, de Regiae Inaugurationis die, ritibus, officiorum, ad illám Solennitatem requisitorum, distributione, consultationem habuerunt" OSzK App. H. 705/1.: Johan[nes] Jessenius a Jessen·. Regis Vngariae, Matthiae II. coronatio. Bécs, 1609. oldalszám nélkül. 1655-ből pedig rendelkezünk a magyar udvarmester, Nádasdy Ferenc korrigált ordó-példányával is: MOL A 95, 1655. fol. 35-47. 148

Néhány szemléletesebb példa: 1638: „Die 13. Februarii. Hozták alá az várból az koronát és helyheztették az posoni Szentmárton sekrestyéjében, és atták ki az koronázat felől való ordinantiát." OSzK Kézirattár ]Kt.] Fol. Lat. 3401. fol. 306. és Komáromy András: Berényi György naplója