Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
10 LADÁNYI ANDOR kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy nem teheti magáévá a hercegprímásnak a budapesti egyetem katolikus jellegére vonatkozó nézetét.1 2 Katolikus egyetem szervezésére újabb javaslat jó tíz év múlva született: az esztergomi esperesi kerület lelkészkedő papsága 1893. október 18-i ülésén elhatározta, hogy a hercegprímáshoz fordul katolikus egyetem létesítése érdekében. Vaszaiy érsek 1894. február 24-i válaszában megdicsérte buzgalmukat, helyeselte törekvéseiket, és biztosította őket, hogy „ezen ügy a főpapok tanácskozásának tárgyát képezte". Ezt követően az esperesi kerület tagsága körlevélben kért az egyházmegyéktől a felállítandó katolikus egyetem számára anyagi és erkölcsi támogatást; ennek azonban nem volt különösebb visszhangja. Rövidesen azonban felmerült e kérdés a második, 1897-1902 között tartott katolikus autonómia-i kongresszus tárgyalásai során. A katolikus autonómiára vár a feladat — írta Szemnecz Emil 1897. október 1-jei cikkében —, hogy a leszámolást az egyetemi alapból az állami célokra felhasznált összegre és az épületekre megejtse, „mert e leszámolás után mi sem állja útját egy kath. egyetem felállításának". A „Magyar Állam" cikkírója szerint is: „A kath. egyetemnek évek óta vajúdó kérdése a leszámolással megoldást nyerne, [...] mert azzal a reménységgel le kell számolnunk, hogy a budapesti egyetemet visszakaphassuk". A püspökök közül elsőként Steiner Fülöp székesfehérvári püspök javasolta a katolikus egyetemi alapnak az autonómia részére való átadását és a katolikus egyetem felállítását: „A budapesti [•••] egyetem katholikus jellegének elvitatása egy kath. egyetem felállítását teszi nemcsak kívánatossá, de sürgőssé. Ennek létesítése az autonomia egyik legfőbb és legszebb hivatása." A katolikus egyetem felállítását Ivánkovits János rozsnyói püspök is sürgette. A kormány 1898 januárjában terjedelmes emlékiratban fejtette ki álláspontját a katolikus autonómiával kapcsolatban. Ebben leszögezte, hogy a kormány „az egyetemi alap kérdését az autonómiával kapcsolatba hozandónak nem tartja", a katolikus egyetemről pedig az emlékirat nem tett említést. A püspöki kar a katolikus egyetem létesítését illetően eleinte még nem foglalt állást. Csak az 1900. március 3-i tanácskozásán nyilvánított véleményt ez ügyben; az autonómia szervezeti szabályzatának tervezetével kapcsolatos állásfoglalás kidolgozására bizottságot küldött ki, útmutatásul az alábbi határozatot hozva: „A budapesti egyetem katholikus alapja adassék ki az autonómiának egy általa létesítendő kath. egyetem czéljaira". Lényegében ezt ismételte meg a bizottság által készített, nyilvánosságra hozott állásfoglalás is. A katolikus egyetem létesítését az autonómia szervezeti szabályzatának valamennyi tervezete tartalmazta, az 1902. március 10-i végleges változat szerint: „Az országos kath. gyűlés a katholikus egyetemet az e célra létező alapok fölhasználásával létesíti." (A VKM ezzel kapcsolatban ismételten rámutatott arra, hogy az egyetem létesítéséhez az országgyűlés hozzájárulása is szükséges, de észrevételeit nem vették figyelembe.) A szervezeti szabályzat azonban — az első autonómiai kongresszuson 1871-ben el-12 EPL Simor Cat 41. 4420/1882.; Pressburger Zeitung 1882. aug. 29. 1., aug. 30. 1-2., szept. 19. 2, szept. 20. 1-2.; Budapesti Hírlap, 1882. aug. 27. 5., aug. 28. 2., szept. 21. 2.; Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története. Pécs, 1933. 13.; Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon. Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből. 13. Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken. Budapest, 1991. 17-18., 38.
