Századok – 2003
KISEBB CIKKEK - Weisz Boglárka: Az esztergomi vám Árpád-kori története 973
KISEBB CIKKEK 975 Árpád-korban csak két forrás nevezi vásárvámnak (tributum fon)-,1 " másrészt a szokáson alapuló árumegállító jog is ezt feltételezi. A vásárvám jellegét mutatja az is, hogy a káptalan a vámot a piacon szedte be.1 8 1284. június 4. után azonban lehetősége nyílt arra, hogy vámszedői Esztergom területén bárhol behajtsák a káptalant illető vámot.1 9 A diplomák a vámszedés gyakorlatában az 1280-as évektől mutatnak változást. A tatárjárást követően Esztergom elveszítette vezető pozícióját az országban. 1288 előtt a káptalan panasza szerint a német kereskedők már elkerülték a várost.2 0 1288. március 21-i adatunk szerint a káptalan beletörődött a vásár kikerülésébe, azonban a szedett vámról nem szándékozott lemondani. Ezért az általa szedett vámnak útvám jelleget adott azzal, hogy kikényszeríttette annak Győr városában történő szedését az Esztergomot 17 1199. márc. 10.: MES I. 159.; 1290. szept. 22.: MES П. 271-272., vö.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I-II/4. Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván. Bp. 1923-1987. (a továbbiakban: RA) 3668. sz. Az oklevelet III. András 1293. máj. 8-án (MES II. 345., RA 3922. sz.), és 1300. szept. 8-án (MES II. 485., RA 4328. sz.) átírta. 18 Arpádkori új okmánytál' I—XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest-Bp. 1860-1874. (a továbbiakban: ÁÚO) IX. 411^12. 19 Az oklevél szerint a káptalan átengedett egy házhelyet - ahol korábban a vámot szedték - a városnak a városháza felépítésére. Cserébe a város közössége megengedte, hogy a káptalan vámszedői bárhol szedhessék a vámot a városi és külföldi kereskedőktől, akár a kapuban, a város utcáján, a boltokban vagy a piacon (ÁÚO IX. 411-412.). 20 Vö. MES II. 175-176., BTOE I. 233-236. 21 BTOE I. 233-236. - Megerősítette III. András 1290. szept. 9-én (MES II. 269-270., RA 3666. sz.) és 1300. szept. 8-án (ÁÚO X. 370-371., RA 4327. sz.). Átírta az esztergomi konvent 1292. jan. 4-én (MES II. 313.). 22 MES II. 236-241., 520-521. 23 Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I. Ad edendum praeparavit Richard Marsina. Bratislavae 1971.156-157. - Az oklevél a 13. század végéről származó hamisítvány. Szentpéteiy Imre megálla-Dorogon vagy Bánhidán keresztül elkerülő kereskedőktől.2 1 A későbbiekben a káptalan más helyeken is behajtotta az őt illető vámot: Táton és Dorogon.2 2 A káptalan igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a városba kényszerítse a kereskedőket, így attól sem riadt vissza, hogy II. András nevére adománylevelet hamisítson. Ez az oklevél a kereskedők számára két átkelőhelyet biztosított a Dunán: Kakatnál és Szentkirálynál, az utóbbit csak szükség esetén lehetett igénybe venni. Az árusok azonban, bármelyiket válasszák is, az átkelésért a vámot Esztergom városában kötelesek voltak megfizetni.2 3 A kakati révvám beszedése bevett gyakorlattá vált, amelyet egy 1303. évi keltezetlen diploma is bizonyít.2 4 Az 1215. évre hamisított oklevél már nem kényszeríti azonban a kereskedőket arra, hogy áruikat eladásra bocsássák a városban. pította, hogy az 1215. évi oklevél szerkezete és külső formája eltér II. András okleveleinek akkori formájától. Szentpéteiy ezt azzal magyarázta, hogy az oklevelet nem a királyi udvarban szerkesztették, és oda csak megpecsételés céljából került. Szerinte ezzel magyarázhatjuk azt is, hogy a záradékban csak az esztergomi érsek neve szerepel (RA 300. sz.). Richard Marsina az oklevelet hamisnak tartja, a hamisítás időpontját 1270. máj. 18. és 1288. ápr. 21. közé helyezi; véleményét a kézírás bizonytalansága mellett diplomatikai és tárgyi érvekkel támasztja alá (Richard Marsirur. Stúdie к slovenskému diplomatám I. Historické Stúdie 1973. 84-87.) Marsina véleményével szemben Püspöki Nagy Péter lépett fel. Püspöki II. András 1215. évi oklevelét hitelesnek tartja, és visszatér Szentpétery Imre álláspontjához (Püspöki Nagy Péter: Az Árpád-kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől a tatárjárásig. Budapest 1989. 138-139.). Pach Zsigmond Pál szintén az oklevél hitelessége mellett állt ki (Pach Zsigmond Pál :, A harmincadvám eredete" Budapest 1990. 35.). Kristó Gyula szerint az oklevél 1288 utáni hamisítvány (Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest 1988. 335.). 24 MES II. 520-521. - Az oklevél keltére 1. Anjoukori oklevéltár I. 1301-1305. Szerk. Kristó Gyula. Budapest-Szeged 1990. 399. sz.
