Századok – 2003

KISEBB CIKKEK - Weisz Boglárka: Az esztergomi vám Árpád-kori története 973

KISEBB CIKKEK Weisz Boglárka AZ ESZTERGOMI VAM ARPADKORITÖRTÉNETE Esztergomnak az ország kereskedelmi életében betöltött szerepét több öszszetevő együttes jelenléte tette lehetővé, illetve erősítette. A kedvező földrajzi fekvés hozzásegített ahhoz, hogy a város a távolsági kereskedelem gócpontjává vált. A város a Duna és a Garam összefolyásánál terült el. A természetes átkelőhely felett emelkedő Várhegy mind a vízi utak (Duna, Garam folyó), mind a szárazföldi utak ellenőrzését lehetővé tette.1

Ide vezetett a bécsi, a brünni, a velencei, a dal-1 A város német Gran nevét a Garam folyó német megnevezésből vonták el, vö. Györfly György : Esztergom Árpád-kori kezdetei. Esztergom Evlapjai 1979. 7-12. ; Granasztói György. A középkori magyar város. Budapest 1980. 44.; Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I—III. Budapest 1988.4 I. 434.; Molnár Erzsébet: Dunai átkelőhelyek Esztergomnál az elmúlt történelmi időszakokban. Esztergom Evlapjai 1994. 143-151. - A dunai forgalom a 13. században elsősorban Pest városáig folyt le. A-zonban arra vonatkozólag is rendelkezünk adattal, hogy Budától délre is használták a Duna folyamát, vö. Monumenta ecclesiae Strigoniensis I-IV. Ed. Ferdinandus Knauz, Ludovicus Crescens Dedek, Gabriel Dreska, Geysa Érszegi, Andreas Hegedűs, Tibircius Neumann, Cornelius Szovák, Stephanus Tringli. Strigonii-Budapestini 1874-1999. (a továbbiakban: MES) II. 236-241. - A folyón történő hajózás történetét 1. bővebben Kováts Ferenc: Adalékok a dunai hajózás és a dunai vámok történetéhez az Anjouk korában. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1901. 433-444.; Borcsiczky Béla: A politikai változások befolyása Magyarország kereskedelmi útjaira a XIV-XV. században. Budapest 1914. 10-11.; Domanovszky Sándor: Duna-Feketetengeri kereskedelmi hajózásunk múltjáról. Tenger 1918. 161-183. 2 Vö. Diószegi András: A Magyarországon keresztülvezető kereskedelmi utak az Arpádházi királyok idején. Kolozsvár 1909.; Teke Zsuzsa: Velenmát, a szerémségi és a bányavárosokból jövő utak közvetlenül, az Erdélyből jövő út pedig Budán keresztül.2 Esztergomal3. század közepéig királyi székhely, az azonos nevű vármegye és a magyar egyház központja a középkorban. Jelentőségét elsősorban annak köszönheti, hogy a 11. században csak itt működött pénzverde, illetve pénzbeváltó.3

A külföldi kereskedők csak itt válthatták be pénzüket, itt kaphattak kiviteli engedélyt.4

Az útkényszer fellendítette az esztergomi vásár forgalmát, így az árusok árucikkeik értékesítésével is itt próbálkozhattak először.5 A távolsági kereskedelemben való részvételét mutatja, hogy Szent Miklósról — aki a távolsági kereskedelem védőszentje volt6

— szentelt templom állt a városban.7 cei-magyar kereskedelmi kapcsolatok a XIII-XV. században. Budapest 1979. 21-22.; Glaser Ijajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok 63. (1929) 138-148; Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Budapest 1993. 233-244. - Változásra a tatáijárást követően került sor, amikor az utak legfontosabb állomása Buda lett. Ez egyrészt az útvonalakban hozott változást, másrészt új utak előtérbe kerülését eredményezte, vö. Glaser L.: Úthálózat i. m. 149-150. 3 1211 előtt csak egy pénz verőház működött, valószínűleg Esztergomban, vö. Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000-1325. Budapest 1916. 457-459.; Huszár Lajos: Az esztergomi középkori pénzverde. Komárom Megyei Múzeum Közleménye-i 1968. 207-218.; Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról. Esztergom Evlapjai 1988. 297-319. 4 Vö. I. László és Kálmán király törvényeivel, 1. Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Budapest 1904. 5 Fügedi Erik szerint Esztergomnál nem számolhatunk útkényszerrel, 1. Fügedi Erik : Középkori magyar városprivilégiumok. Tanulmányok Budapest Múltjából XIV. Budapest 1961. 41. 6 Vö. A Szentek élete. Szerk. Diós István. Bu' dapest 1984. 693. 7 A templomot már 1156-ban emiitik (MES I. 108.).