Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban 929
950 HORVÁTH RICHÁRD hatjuk, hogy ekkor Mátyás lelkes hívei közé tartoztak volna.10 1 A szepesi káptalan pedig a vár alatt fekszik, így a vár ura egyben a káptalanra is erős befolyással bírt. Ennélfogva tehát az sem elképzelhetetlen, hogy a Thurzó testvérek királypárti kisebb birtokos nemesek pereit, birtokitatásait igyekeztek akadályozni,102 ezzel csökkentve a nekik kévésé tetsző hatalom helyi megszilárdulását. Talán épp ennek kiküszöbölésére kapta Rozgonyi az idézett parancsot vagy a szepesi káptalan előtti megjelenés helyett választotta megegyezése színhelyéül Berzeviczei István és Miliczi Péter a kapitány táborát. A kérdés végleges eldöntésével mindazonáltal további források reménybeli felbukkanásáig várnunk érdemes. Igazgatási, birtokstrukturális feladatként nehezedett egyúttal kapitányainkra a kötelesség, miszerint a huszitáktól visszafoglalt jószágokat — amennyiben abba a király is beleegyezett — vissza kellett juttatniuk eredeti vagy új adománybirtokosaiknak, s ezeket e birtokokban a továbbiakban meg kellett védeniük az esetleges újabb támadásoktól. Rozgonyi Sebestyén már 1458 júliusában ilyen értelmű parancsot kapott az uralkodótól.103 1460 novemberében pedig Mátyás Szapolyai Imrét utasította Szikszó és több birtok Perényiek részére való visszaadására.10 4 A csehektől elfoglalt jószágok általános visszaadási kötelezettségét máskülönben Mátyás 1459. február 10-i oklevelében, amelyben a vele szövetséges arisztokraták biztosították a királyt hűségükről, magára nézve kötelező érvényűnek fogadta el.10 5 Kapitányok 1466-1467 után Hunyadi Mátyás uralkodásának időszakában Felső Részek kapitányairól utoljára 1467 januárjában-februáljában hallunk, az ekkor Kosztolánynál legyőzött Svehla elleni hadjárattal összefüggésben.10 6 Ettől kezdődően nyomuk vész forrásainkban. Nem tűnnek föl sem az 1467-es erdélyi, sem pedig az 1471-es Vitéz-féle felkelés időszakában, pedig mindkettő érintette kisebb-nagyobb mértékben a Felső Részeket és a Szapolyaiakat egyaránt.10 7 1490-1491 fordulóján azonban ismét 101 Bal Jeromos: Szepesvára története. (A Szepesmegyei Történelmi Társulat Evkönyve 13.) Lőcse, 1914. 42-43. 102 Ez esetben azonban ismernünk kellene Zsegnyei János, a cseh nemes Miliczi Péter és Berzeviczi István politikai-társadalmi szerepét, róluk azonban nem sokat tudunk. Mindössze egyetlen híradással rendelkezünk Berzeviczi Istvánnal kapcsolatban 1460 nyaráról, aki ekkor épp Rozgonyi Sebestyénnek — birtokai védelmében kifejtett tevékenysége okán — a Borsod megyei Cserép várát adja át. DL 15477. (NRA 568-7.) A kérdést: hiteleshelyek és kegyuraik, birtokosaik kapcsolata befolyásolta-e a mindennapi közhitelű munkát, feltétlenül érdemes lenne tovább vizsgálni. 103 Gálszécset kellett visszaszolgáltatnia a Szécsi családnak. Zichy X. 16-17. 104 Tringli István: A Perényi család levéltára 1250-1526. [Kéziratl 480. (eredetije: DL 70908. /Perényi es. lt. 302-B/) Ehelyütt is megköszönöm Tringli Istvánnak, hogy kéziratát a rendelkezésemre bocsátotta. 105 Kaprinai: Mátyás II. 245-247. - Mindezt később az 1464/XII. tc. elő is írta. Deer. Hung. 1457-1490. 145. 106 Dp 279683. (Nagyszombat v. lt. 122.) Az oklevél ismeretét Neumann Tibornak köszönöm. DL 107581. (Csánki Dezső-gyűjtemény) Az itt név nélkül említett kapitányok egyike talán Podmaniczky László lehetett, akiről tudjuk, hogy ő volt Kosztolány ostromának egyik vezetője. 1467. januárjában Mátyás meghagyta a Kosztolány közelében élő nemeseknek, hogy, ha Podmaniczky megkeresi őket, munkásokkal és hadiszerekkel segítségére legyenek. Tóth-Szabó: A cseh-huszita... 451. 107 Sőt, az 1467. évi erdélyinek nevezett felkelés vezetői között épp a Szapolyaiakkal találkozunk. Részben ellenük küldte a Felső Részekre Mátyás Rozgonyi Rénoldot és Perényi Istvánt, de arról, hogy kapitányi kinevezéssel is rendelkeztek volna, nem tudunk. Eperjes 193.
