Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
92 OROSZ LÁSZLÓ kenyítő hatásokat, mint inkább a sajátos magyar fejlődésben gyökerező elemeket analizálja, figyelmen kívül hagyva ill. jelentőségében csökkentve ily módon a Valjavec által az élet minden területén tetten érni kívánt német befolyást. Érdekes tény ugyanakkor az is, hogy a tekintélyes magyarországi germanisták munkáit nem nélkülözhetvén, közülük egyeseket (Pukánszky B.) — akár a személyes antipátia ellenére is — feltűnően sokszor, bizonyos fejezetek esetében akár oldalanként többször, meghivatkozásra érdemesít. Ugyanez mondható el a „völkisch" gondolkodásmódot következetesen elutasító, s Valjavec (szerkesztőként való) közeledését hamar leépítő budapesti professzor, Thienemann Tivadar179 munkáinak hasznosításáról is.18 0 A frontról hazaérkezve újra munkába lendült Valjavec megkereséseit a szintén betegeskedő magyar történész csak jókora késéssel, tavasz közepén válaszolta meg. Közlendői azonban annál figyelemreméltóbbnak bizonyultak, minthogy nem csupán a szerkesztő kollégája által fölvetett összes témajavaslat kapcsán nyilvánított pozitív hozzáállást, de olyan háttérinformációkat is megosztott Valjaveccel, melyek a történettudomány törésvonalain keresztül bepillantást engedtek a korabeli magyar tudománypolitika konfliktusaiba. Azt követően, hogy sokadszor is biztosította tudóstársát a magyar népiségtörténeti kutatások alapvetését kimunkálandó terveinek komolyságáról, rátért az igazán izgalmas feladatra, az utóbbi hónapokban gondolatait teljesen uraló reformtörekvésekre, melyek hazai publikálásával politikai hullámokat is sikerült korbácsolnia: „A SOF részére a magyar történetírás fejlődéséről (1920-1940) a cikket 40 lap terjedelemben szintén elvállalom.18 1 Talán csodálkozik ezen, azonban karácsony óta éppen a témával kapcsolatos problémák foglalkoztatnak. Aligha ismeri az 'Egyedül Vagyunk' c. folyóiratot. Két hetenkint jelenik meg, az Imrédy-párt félig-politikai lapja18 2 (antiszemita). Ebben eddig kb. nyolc cikkben ismertettem a mai magyar történettudomány helyzetét, szervezetét. (Politikai nemzet - népi nemzet; szellemtörténet -179 Thienemann Tivadar (1890-1985) germanista, irodalomtörténész, a szellemtörténeti irányzat egyik vezető képviselője, az MTA tagja. 1918-től a pozsonyi, 1921-től a pécsi (itt 1925-26-ban bölcsész-dékán), 1934-től pedig a budapesti egyetem germanista professzora. Kutatási területe: irodalomelmélet, német irodalomtörténet, magyar-német irodalmi kapcsolatok. Ö alapította 1921-ben a szellemtörténeti iskola magvát, a Minerva Társaságot, s szerkesztette a Minerva c. folyóiratot (1922) és a Minerva Könyvtárat. Társalapítója (1923) az Egyetemes Philologiai Közlönynek. A II. világháború után az Egyesült Államokba távozott. 180 Amíg a „Kultureinfluß", vagyis az 1940-ben kiadott első változat esetében Mályusz nézeteinek bizonyítható felhasználása, eredményeinek beemelése a kötet jegyzetapparátusába elmaradt, addig a II. világháború után keletkezett, s így a két világháború közötti korszak politikai aktualitásait figyelmen kívül hagyható „Kulturbeziehungen"-kötetek (vö. 131. jegyzet) immáron építenek az — ekkorra viszont saját hazájában politikai okokból háttérbe szorított — magyar kolléga munkásságára. A fent említett Árpád-házi királylány is előkerül az 1953-ban megjelentetett középkorkötet 51. oldalán, méghozzá (1940-ben elképzelhetetlen módon) a magyarországi francia kultúrhatás bizonyítékaként. Az 5. (regiszter-) kötetben pedig hat Mályusz-munka szerepel. 181 A cikk a Südost-Forschungen számára sosem készült el, a téma azonban élénken foglalkoztatta a magyar történész-közéietet, s a két világháború közötti magyar történettudományban Mályusz körül kavargó hullámok 40-es évekbeli fejezete épp e kérdéskör kapcsán kulminálódott. 182 Az első zsidótörvényt elfogadó és a másodikat beterjesztő, majd időközben napvilágra került zsidó származása miatt távozó, németbarát Imrédy Béla miniszterelnökhöz (1938.máj-1939.febr.) közelálló Oláh György szerkesztésében megjelentetett közismerten jobboldali folyóiratról van szó.
