Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849
TELEKPUSZTÁSODÁS A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 881 ban:12 5 noha az óriási számban feltűnő pusztatelkeket is ők művelték meg — és így nyilván közöttük is voltak fél- és egésztelkes jobbágyok —, a földesúr vagy helyettesei számára készülő dokumentumban ezeket úgy tüntették fel, mint ahová jobbágyokat lehet telepíteni, és ennek megfelelően utólag az üres részekre sokszor valóban be is jegyezték egy-egy újonnan letelepülő nevét. Ennek a feltételhez kötött bérletnek különösen jó példája az is, hogy a gyulai uradalomban a bérlő jobbágynak elismervényt kellett adnia évenként arról, hogy az általa bérelt föld a várhoz tartozik,126 tehát nem az ő birtoka. Ugyanez lehet a magyarázat a gimesi uradalomhoz tartozó Vajk falu esetében is. Itt az intégra sessioval rendelkező jobbágyot éppen telkének jogállapota különböztette meg attól a Was Mihálytól, akinek szintén egésztelke volt, de az a birtokában álló fél jobbágytelekből és a csak átmenetileg kezén lévő félteleknyi külsőségből (predium) állt össze. Többek között ezeket a (rész)telkeket nevezték az üresen maradó és ezért fűtől benőtt belsőség vagy a külsőségre történő utalás miatt olykor locus vagy sessio campestralisnak, ami — a kora újkorban is használatos — magyar 'mezőpuszta' vagy 'fütelek' kifejezés szószerinti fordítása volt.127 Az ugyanerre a telektípusra gyakrabban használt predium szó véleményem szerint abból származtatható, hogy az elnéptelenedett település azonos latin elnevezésének korai, 15. század előtti magyar fordítása gyakran a 'telek' volt, ami viszont a késő középkorban már az épületek nélküli telket jelentette, szemben a lakatlan birtokkal, ami ekkor már a 'puszta' névre hallgatott.12 8 A latin terminus a magyar jelentésváltozáshoz igazodott. Az említett kanizsai-urbáriumok azonban nem következetesek a pusztatelkeket illetően — a korszak sok más összeírásához hasonlóan — egyáltalán nem tartalmaznak házzal rendelkező és nem rendelkező zselléreket és hóstátiakat, noha tudjuk hogy ilyen elemek is lakták az összeírásra kerülő uradalmakat. Az egervári-összeírás elején a kiszszámú deserta mellé még odaírták, hogy a belsőségen épületek állnak (cum edificiis), máshol ugyanakkor ezzel nem törődtek.129 A sárvári uradalom felét tartalmazó 1492-es összeírás is ismeri az olyan elhagyott telkeket, amelyeken házak álltak (cum domibus).130 Semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy az ilyen telkek belsőségén az esetek túlnyomó többségében zsellérek éltek, hasonlóan ahhoz sem, hogy a becsűlevelek szóhasználatához tartozó „elhagyott, de épületes;' telek általában szintén nem állt lakatlanul. Közismert tény, hogy a jobbágyok korabeli háza alatt nem kell egy időtálló, sőt a telek becsértékét jelentősen befolyásoló objektumra gondolnunk,13 1 rá-125 Nógrády Árpád: Paraszti telekhasználat (97. jegyzet) 366-368. 126 Lásd a 101. jegyzetet. 127 A fűtelekre vagy pázsittelekre: Tringli István: Pest megye (4. jegyzet) 107.; A mezőpusztára pl. Léka és Borsmonostor 1608-as urbáriumát: Urbáriumok 90-120. 128 A 'telek' szó jelentésére két példa: 1497: „Item ad porcionem egregii Felicis Forgách de Gymes in possessione Ezdeghe sunt in toto, in quibus habitant, novem, qui dant censum. Item sessiones, in quibus non sunt iobagiones, sunt decern et novem vulgo thelek." Özdöge, Bars megye. DL 59871. (Forgách lt.); 1522: „Hic domus deserte non sunt. Sed desertorum locorum, que vocantur Thelek, agros arabiles coloni per sortem divisoriam singulis annis inter se parciuntur". Kisvárdai uradalom. Zichy XII. 345. 129 DL 37007/1., lv fol. 130 DL 36992. (U et С 87-31.) 131 Szabó István: Hanyatló jobbágyság (1. jegyzet) 191. (17. jegyzet) Annak hangsúlyozása, hogy az épületek nélküli telkek mögött nem kell elemi pusztítást vagy nagyobb idő elteltét feltételezni.
