Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849
TELEKPUSZTÁSODÁS A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 879 tartozik egy féltelek is.11 7 Hasonlóan megfontolandó az, amikor egy településen népes jobbágytelkeket egyáltalán nem, csak számtalan, névvel ellátott elhagyott telket írnak össze. A forrás ezek esetében nem említi, hogy ebben az esetben lakatlan falvakról lenne szó, holott ismeri ezt a fogalmat. Itt nyilvánvalóan átmenetileg elszegényedő vagy földműveléssel egyáltalán nem foglalkozó személyekre kell gondolnunk. A többi uradalomhoz hasonlóan azonban itt sem csak az adómentes személyek által lakott desertákkal találkozunk, bár ezek alkotják a túlnyomó többséget (78,3%). Noha az uradalom összeírója az első néhány falunál az elhagyott telkek lejegyzésének módját illetően teljesen következetlen,11 8 a későbbiekben a pusztatelket szigorú következetességgel vagy a rajta élő zsellér nevével vagy egy népes telekhez viszonyított fekvése alapján azonosította. Utóbbiakban látom az újonnan megüresedett — de nyilvánvalóan bérleti díj fejében megművelt — telkeket. A gimesi uradalomhoz hasonlóan az urbáriumban igen alacsony aránnyal szerepelnek (4. táblázat). Elgondolkodtató, hogy melyik csoportba tartozik az a hat elhagyott telek, amelyet magyar nyelven vettek számításba. A „pusztája" (pwztaya) szó előtti birtokos ezeknél — a fentebb tárgyalt latin változattal szemben — mindig egytagú családnév. Gede faluban összeírtak egy „Gerencsér pusztája" nevű elhagyott fundust, mellé viszont nem írtak telekhányadot. Később kiderül, hogy a faluban él egy Gerencsér Gergely nevű molnár, így feltételezhetően az ő telekbelsőségéről van szó.11 9 A hosszúfalui „Kötélverő pusztája" más feltételezésekre is lehetőséget enged, hiszen ez akár a szomszédos Alsólendván összeírt Kötélverő Péter zsellér egykori telke vagy az általa bérelt pusztatelek is lehetne. A többi esetben sajnos a nevek túl általánosak ahhoz, hogy konkrét személyekre gondolhassunk (Kis, Hegedűs), vagy az összeírásban máshol nem szerepelnek (Krabanth, Sesthar).120 A deserta к mögött olykor nem kéttagú, hanem egytagú nevek szerepelnek, ami tulajdonképpen tükörfordítása a magyar nyelvű változatnak. Ezeknél a helybenlakás és a bérlet egyaránt kézenfekvő lehetőségként merül fel.121 Az uradalom telekhányad szerinti megoszlását ábrázoló 4. táblázat számarányai különös eredményt mutatnak: az egésztelekben kifejezett 591,83 népes jobbágytelekre összesen 195 elhagyott telek jut, ami nem egészen 25%-os pusztásodási arányt mutat. Ebből azonban ha levonjuk a zsellérek lakta elhagyott telkek arányszámát (20,4%), bebizonyosodik, hogy a telkeknek itt is csak alacsony, 4,38%-117 Alsólendva 133. 118 Az első négy falunál egy-egy esetben csak annyit olvashatunk, hogy „desertum fundum medium", további meghatározás nélkül. Az összeíró az ötödik falunál szembesült először bonyolultabb helyzettel: itt két desertat a népes jobbágytelkek között sorolt fel, közölve utolsó tulajdonosuk nevét, másik kettőt pedig a lakott telkeket követően jegyzett le. A hatodik falutól, ahol szinte csak névvel ellátott desertäk&t írt össze, már következetes a forrás. 119 Alsólendva 83. és 139. 120 Alsólendva 90., 128. és 206. 121 Néhány példa: Szentmihályon „desertum Hewkel" (94.), Szombathelyen Hewkel András féltelkes jobbágy (100.); Blasócon „desertum Zwer" (15.), Gomilicán Zwer Tamás féltelkes, Lippán Kelemen féltelkes, Miklós egésztelkes, Bálint molnár és 3 zsellér (32.); Belotincon és Malhenocon egy-egy „desertum Declacz", utóbbi faluban egy Beclacz Sebestyén nevű zsellér (8.); Belotincon „desertum Primos" egésztelek, Bratonincon Primos Mihály zsellér (7.)
