Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849
878 NEUMANN TIBOR Az alsólenduai uradalom urbáriuma 1524-ben Az óriási mérete miatt négy officiolatusra (uradalmi tiszti kerületre) felosztott nyugat-magyarországi uradalom urbáriuma egyben a BánfI János kezén lévő felerész telkek szerinti összeírását is tartalmazza, így a pusztatelkek szempontjából is értékes forrásnak bizonyul.11 1 A csaknem 300 oldalas szövegben a jobbágyok neve mellett minden esetben feltüntették a birtokukban lévő telekhányadot, aminek alapján az úrbéri szolgáltatásokat teljesítették, a pusztatelkeket 0deserti fundi) viszont nem fekvésük alapján a jobbágyok között, hanem őket követően különálló csoportban vették nyilvántartásba. Utánuk a zselléreket (inquilini) sorolták fel, akikben a nevek vizsgálata alapján feltehetőleg nem csak a jobbágyháztartásban élő „lakókat" kell látnunk, hanem a felnőtt férfi családtagokat is, hiszen létszámuk óriási, 1014 jobbágyra 551-en jutnak, ami jóval magasabb arány a szakirodalom által megállapított átlagnál (100 jobbágyra 20-30 zsellér).112 Itt tehát fokozottan jogos Szabó István kérdésfeltevése, hogy miért nem ültek a zsellérek üres telkekre. Válaszom ismét úgy hangzik, hogy azért, mivel üres telkek nem álltak rendelkezésre, legfeljebb olyanok, amelyeket census fejében béreltek vagy amelyek belsőségén már eleve zsellérek éltek. Lássuk tehát, hogy van-e bizonyítékunk arra, hogy a névvel ellátott deserta telkeken itt is házas zsellérek éltek! Kétségtelen, hogy a forrásban erre vonatkozólag aránylag kevés egyértelmű utalást találunk. A szenterzsébeti Seffar Balázs esete azonban ilyen: a faluban egy deserta egésztelek mögött olvashatjuk nevét, hatvan oldallal odébb viszont arról értesülünk, hogy egy szenterzsébeti malom tulajdonosáról van szó, aki évente 10 bécsi dénár híján fél forintot fizet földesurának.11 3 Az a jelenség, hogy a molnár nem foglalkozik földműveléssel és ezért csupán egy külsőségétől elszakított belsőtelket birtokol, a fentiek fényében korántsem mondható különösnek. Bánsárdon az összeírok szintén elejtettek egy nyomot: itt azt halljuk, hogy „Vörös Benedek elhagyott féltelke, amelyről évente fél forint sebastiumot fizet".11 4 Az egyházi személyek által birtokolt telkek vizsgálata is megerősíteni látszik gyanúnkat. A plébánosok és oltárigazgatók kezén olykor ugyan külsőséggel rendelkező telkeket tüntetnek fel, máskor viszont csak belsőséget. Szentmiklóson például egy elhagyott féltelek Lőrinc papé, János pap egésztelket kitevő javadalmát {prebenda) pedig szintén az elhagyott telkek csoportjában tüntetik fel.11 5 Hosszúfalun Balázs papnak, a Szent Katalin-oltár igazgatójának van egy féltelke, mellette viszont a faluban feltűnik egy elhagyott féltelek is, amely az oltár gondnokáé.11 6 Alsólendva mezővárosban egy-egy házat (domus, és nem fundus) találunk Miklós és Márton papok birtokában. Ezek mellé nem írtak telekhányadot — vélhetően — nem hanyagságból. Miklós papnak odébb viszont van egy másik háza is, amelyhez már 111 DL 37006/1-3. (U et С 33-1., a továbbiakban: Alsólendva) 112 Szabó István: A parasztság társadalmi rétegei (7. jegyzet) 24.; Uő: A magyar mezőgazdaság (4. jegyzet) 69. 113 Alsólendva 76. és 138. 114 „desertum Benedicti Weres fundum medium, de quo per annum sebastium solvit fl. j." Alsólendva 104. 116 Alsólendva 118. 116 Alsólendva 128. Az elhagyott telek itteni meghatározása kissé nehezen értelmezhető: „desertum relicte custhos altariste Sancte Katheryne fundum medium".
