Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849
TELEKPUSZTÁSODÁS A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 869 megemlítették, hogy kettőben egy-egy özvegy lakik.7 6 Werbőczy szavaiból arra következtethetünk, hogy a tizenkét éves kort el nem érő árva jobbágyfiú hasonlóan megtarthatta házát.7 7 A jelenség ugyanakkor egyáltalán nem korlátozható a járványok és ellenséges betörések pusztítására vagy családi tragédiákra. Erre elegendő idéznünk a Turóc megyei Gaj birtok népeinek szolgáltatásait rögzítő, 1520. évi oklevelet.7 8 A hosszas pereskedést követően birtokjogát megszilárdító földesurak, Zábláti György és felesége, Nagylucsei Orsolya a falu jobbágyainak szegénységét a következő rendelkezésekkel igyekeztek orvosolni: ajobbágyok minden két jobbágytelket összevonhatnak egy telekké; az épületek felépítését követően a telket bármikor eladhatják.7 9 A census — évente 160 dénár — és a hozzá kapcsolódó, jelentéktelennek nem mondható termény- és robotszolgáltatások rögzítését követően a következőt rendelik el: „ha az idők folyamán a birtok lakosai közül bái-ki nagy szegénységbe jutna és az említett censust és szolgáltatásokat fizetni, a robotot teljesíteni és a házát eladni nem tudná, akkor az úr a (kimaradó) census fejében ne házát, hanem csak szántóföldjeit és rétjeit birtokolja, és a szegény (jobbágyot) mindaddig hagyja meg békésen a ház birtokában, amíg az arra vevőt nem talál. Ha házát végül eladta, az úr köteles a szántókat és a réteket a szokásos censusért cserébe visszabocsátani."80 Az intézkedés — az említett elszegényedés bekövetkezte után — a jobbágynak és a földesúrnak egyaránt hasznára vált: a jobbágy nem vált nincstelenné, a földesúr pedig átmenetileg tovább gyarapította faluban lévő majorságát (curia domini), amit részint amúgy is jobbágyaival műveltetett meg.81 76 DL 38646. - Szabó István a jobbágyság 15-16. századi válságjelenségei között sorolja fel az „özvegyen maradt jobbágyasszonyoknak a telekből való kivetését": A magyar mezőgazdaság (4. jegyzet) 76. - Véleményem szerint ez csak egészen kivételes esetekben fordulhatott elő, még maga Werbőczy is elismeri az özvegy teljeskörű örökösödési jogát: Tripartitum III. 29. 77 Tripartitum III. 30. §3. 78 DF 205 115. (Garamszentbenedeki konvent hit. 1059.), illetve a konvent „B" protocollumában (DF 206 797.) a 7-8. oldalon. 79 „ut a modo in posterum de singulis duabus sessionibus sew curiis iobagionalibus unam sessionem ac curiam iobagionalem simul cum ortis, terris, pratis sew fenetis facere valeant atque possint, eandemque semper vendere habeant potestatem, ita tamen, ut quo meliori modo iuxta ipsorum exigentiam edificare possint, edificare debeant et teneantur, et tandem unicuique dum et quando vendendi voluntas fuerit, quo meliore precio iuxta edificia eorundem possit, vendendi semper habeant potestatis facultatem." 80 „quod si temporis in eventu quispyam inhabitatorum prescripte possessionis Gay ad magnam deveniret paupertatem et prescriptos census, munera persolvere et labores domini exercere et ipsam domum suam vendere non valeret et non posset, extunc dominus pro censu medio tempore provenienti non domum, sed terras arabiles et feneta teneat et possideat, et huiusmodi inopem in domo pacifice et quiete manere permittat quousque ad eandem domum emptorem invenire posset, postquam autem domum ipsam vendiderit, terras arabiles et feneta pro censu utensiore dominus remittere et resignare debeat et teneatur." 81 „item tempore vernali omnes tenentur arare et Seminare domino per unum cubulum avene, item pro ordeo seminando tenentur arare terram vulgo whor usque meridiam, item pro tritico simili modo tenentur arare vulgo whor et iterum perarare vice secunda et tempore seminacionis, tertia vice arare et Seminare triticum domini, item tenentur per unum diem fimum de curia domini sew de loco alio educere, quo voluntas domini fuerit, quibus ipse dominus expensas dare debet, postremo duobus diebus fenum domini tenentur falcare, rastrare et inducere et tempore messis omni altera die die dominico metere aut alios labores circa curiam domini perficere".
