Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849

TELEKPUSZTÁSODÁS A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 861 4/c-d. Prediumok az urak kezelésében és a falun kívül A falun kívüli, in fine elhelyezkedő prediumok egészen más megítélés alá tartoztak, mint a falu belsejében fekvők. Ezt sugallja a Hármaskönyv becsűtáblázata is: Werbőczy hangsúlyozza, hogy az olyan pusztatelkek, amelyeket nem fognak közre népes jobbágytelkek, a birtokbecsű hatályán kívül esnek.47

Erre a legegyértelműbb példa osztálylevelünk szóhasználata Szenese falu és Komját mezőváros felosztásakor: itt a falun kívül olyan pusztatelkeket írtak össze, amelyek számát nem közlik, csak körülbelüli fekvésüket határozzák meg egy-egy lakott telekhez, szomszédos faluhoz, szőlőhegyhez, templomhoz vagy szoborhoz viszonyítva őket.4

8

Nagyherestény esetében még a telkek felosztására sem kerül sor, itt viszont a művelés mikéntjéről értesülünk: a birtok végén, Kisherestény felől elterülő 7 predium szántóföldjeit a falu lakosai „használják", az ezekből járó terményjáradékon (capecie) pedig az urak egyenlő arányban osztoznak.4

9 Az első két esetben korántsem lehetetlen az, hogy az összeírok itt a földesurak saját kezelésében lévő földjeiről, esetleg irtványföldekről tettek említést. Az előbbi lehetőséget alátámasztani látszik az az 1504-es osztálylevél is, ami Komját mezővárosban az itt álló három kastély mellett több allodiumvól tesz említést.50 A nagyherestényi példa pedig annak a lehetőségét is felveti, hogy egy olyan különálló birtokjogról van szó (neve szintén predium, magyarul puszta), amely az idők folyamán beolvadt a falu határába. A gimesi uradalomhoz tartozó számtalan ilyen pusztát az osztálylevél nem tartalmazza, hiszen ezeket a család osztatlanul birtokolta, csak a belőlük származó jövedelmen osztozott.5

1

Mindenesetre a kérdés további kutatást igényel. Arra, hogy predium is lehetett földesúri kezelésben, egy kétségtelen példával azért rendelkezünk. A brogyáni „predium Stepnyeze" nyilván azért maradt osztatlan állapotban, mivel értékesebb gyümölcsöskert lehetett rajta: a szláv 'tepnica' szó 'facsemetekert'-et jelent. Az esetek nagy részében azonban a falu szélén lévő pusztatelkek ugyanúgy az osztály részét képezik, sőt sokszor, ha a falu belsejében az egyenlő osztás nem volt lehetséges, a károsult fél az in fine lévő pusztatelkekből kapott kárpótlást. Például Marót mezővárosban a „mezőváros szélén lévő tizenkettő pusztatelekből" az első félnek 5,5, a másodiknak 6,5 predium jutott. Ehhez hasonló esetek bőven 4' Tripartitum I. 133. §20. - Kétségtelen, hogy a becsűlevelekben ezt a rendelkezést nem mindig tartották be. Olykor azonban érvényesítése valóban kimutatható. A kisvárdai uradalomhoz tartozó Ajak faluban (Szabolcs megye) 1470 körül Várdai János részén 25 telket számoltak össze, emellett 10 „in fine" lévő prediumol (Zichy XI. 95.). 1500-ban ennek a résznek a becsűjénél azonban csak 26 telekről tettek említést, azaz itt ezek a prediumok ténylegesen kimaradtak a becsűből (DL 20991.). 48

Komját: „predia omnia post eundem usque ad ecclesiam Sancti Petri", illetve „reliqua omnia predia ex eadem parte usque ad montem Sancti Petri"; Szenese: „Predia omnia in fine superiori post Thomam Walkocz... predia omnia infra Sebastianum Kowach a parte vinearum", illetve „predia omnia supra eundem Sebastianum Kowach a parte Baroch... predia omnia in fine ville post Michaelem Kocz a parte vinearum". Gimes 54-55, 76. (Ezeket a prediumdkai eddig - és a következőkben is - minden esetben kettőnek számítottam a többes szám miatt, tehát minimumértéket jelentenek.) 49 Nagyherestény: ,,in fine possessionis a parte Kysheresthyen sunt predia VII, quorum terras arabiles incole utuntur communiter, quarum capecie communiter dividuntur inter dominos." Gimes 41. 60

1504: DL 59946. (Forgách lt.) Kiadása: Bártfai Szabó László: Forgách család (26. jegyzet) 695-697. 51

Az 1564-es újadomány 20 prediumot, illetve portio predialis-1 sorol fel, amelyek közül csak néhány tekinthető 1525-öt követően megszerzett birtokjognak. MOL P 288. (Forgách lt.) 1. cs. 9.