Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tringli István: A szent királyok szabadsága. A középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságai 809
A SZENT KIRÁLYOK SZABADSÁGA 833 királyi adományoztak neki kegyesen — zavartalanul örvendezzék; megengedte, hogy az érsek börzsönyi bányáit szabadon megműveltethesse.10 7 A bányanyitási szabadságokat II. Ulászló nagy dekrétumának egyik cikkelye is megerősítette, nem egyenként, hanem általánosan. Az országnak azok a főpapjai, bárói és gazdagabb nemesei, akik — így a törvény — elődeink, a boldogult magyar királyok adományából és engedelméből bányákat nyithattak, ezentúl is műveltethessék azokat, húzhassák jövedelmeiket, az említett királyok engedélyének, adományának és beleegyezésének tartalma szerint. 10 8 A boldogult királyok szabadságát leggyakrabban akkor emlegették, ha egy településnek — helyesebben, egy település lakóinak — vámfizetés alóli mentessége volt. A vámperekben rendszeresen felbukkanó formula alkalmas volt arra, hogy hatásosan alátámassza annak a félnek az érvelését, amelyik nem akart vámot fizetni. A magyar szokásjogban ugyanis azt az elvet alkalmazták az ilyen ügyek eldöntésére, hogy a mentesség elnyerése előtt már fennálló vámhelyekre nem terjedt ki a felmentés. Mai szemmel nézve a mentességeknek átláthatatlan rendszere alakult ki. Eredetileg természetesen minden mentességnek megvolt a maga nagyon is racionális oka, csak ezt ma már ritkán tudjuk rekonstruálni. A boldogult királyok szabadságának e fajtájához sorolandó a bártfaiak Eperjesen és Tolcsigon fennálló, a szobi, helembai, letkési sajkások dunai, vagy Korpona, Pozsony, Esztergom, az elefánti pálosok Velikapol nevű falujának, az esztergomi káptalan Szebelléb nevű falujának, Visegrád és Maros, valamint Besztercebánya országos vámmentessége.10 9 Az előzőekhez hasonló megfontolásból azok is sűrűn emlegették a boldogult királyokat, akiknek vámszedési joguk volt. így jártak el a nyúlszigeti apácák is, amikor a birtokukban levő pesti vámot Magyarország boldogult királyai által kegyesen nekik engedélyezett szabadságnak nevezték.11 0 Különböző kereskedelmi előjogok is származhattak a boldogult királyoktól. 1452-ben a brassóiak azért panaszkodtak Hunyadi János kormányzónak, mert a hét szász szék elöljárói a boldogult királyok által engedélyezett szabadságuk ellenére nem vettek arról tudomást, hogy kereskedőik posztóval, szövettel, barchenttel rőfszám, borral, mézzel és viasszal pedig hordószám kereskedhetnek. A segesváriak is így érveltek, amikor arról szóltak, hogy ők a székelyföldi sót Segesvár városba és székbe bevihetik és árulhatják.11 1 A sorból a vásártartási jog sem maradhatott ki. 1520-ban a sepsiszentgyörgyi éves sokadalmat és a keddi hetipiacot is Magyarország néhai boldogult királyainak engedelméből tartották.11 2 A szent királyok szabadságának történetében a negyedik fejlődési fázis a 14. század végén történt meg. Ettől kezdve a szent királyok név alatt nem csak a valódi szent királyokat értették, hanem általában a régi királyokat. Azért azonban, 107 DF 248 110. 108 CJH 1492: 30. tc. 2.§ 109 DF 213 032., DL 50 294., 44 477., 14 211., 14 537., DF 237 818., 236 018., DL 23 986. Fordítása: Váci történelmi tár I. Késő maradékainknak tétessen jegyzésbe. írásos emlékek Vác város múltjából 1074-1990. Összeállította Horváth M. Ferenc és Pintér Tamás. Vác 1996. 44., DF 273 045. 110 DL 14 696., 14 697. 111 ZW V 352., 373. 112 Székely okit. II. 2.
