Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Tringli István: A szent királyok szabadsága. A középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságai 809

818 TRINGLI ISTVÁN idézett forrás szerint csak a Tápon élő királyi lovászoké volt, nem a lovászok, főleg nem az udvarnokok általános, az egész országra kiteijedő szabadságát értették alatta. Valójában azonban az összes udvarnokok mentesek voltak a collecta fizetése alól. Altalános szabadságuk volt még az is, hogy legfelső bírájuk a nádor volt. Ezt a jogot ugyan nyugodtan visszavezethették volna Szent Istvánra, az eddig feltárt adatok szerint mégsem tették.40 A Szent István szabadságára, szabadságaira vonatkozó első adatok az egyházakkal kapcsolatban bukkantak fel, mégpedig pápai oklevelekben. Vajon feltételezhetjük-e, hogy ez a kifejezés a pápai kúria közvetítésével külföldről került Magyarországra? Aligha. Az, hogy az első adatok bizonyos egyházakra vonatkoznak, részben a magyar oklevéladás és a forrásadottságok sajátosságaival magyarázható, részben pedig azzal, hogy egyes világi társadalmi rétegek számára a 13. századi nagy változások kényszerítették ki azt a helyzetet, hogy ősi jogaikat gyakran kellett hangoztatniuk. A pápai oklevéladásban amúgy is nagy szerepük volt a kérvényezőknek, az ő írásban benyújtott kérvényeik alapján állították ki a kúriában az okleveleket.4

1

A szent királyok kultusza összeurópai jelenség volt, hogy egyes szabadságokat országalapító ősökre vezettek vissza, azt a középkori királyeszmény és a jogfelfogás szinte önként kínálta, ehhez nem volt szükség a pápai oklevélformulák közvetítésére. Szent László szabadsága A Szent Lászlóra visszavezetett szabadságokkal jóval ritkábban találkozunk, mint a Szent István-ival. Jószerivel csak a Szent László által alapított egyházak esetében fordult elő. Valamivel 1227 előtt hamisította egy, a zágrábi püspökhöz közel álló személy II. András nevére és 1217-es dátum alatt azt az oklevelet, ami arról szólt, hogy a király szentföldi hadjáratára indulván útjába ejtette a zágrábi püspökséget és az egyházat, amelyet a legszentebb emlékezetű Szent László király, a mi elődünk alapított. A püspök és a káptalan arra kérte — így a hamis oklevél —, hogy a Szent László király, az egyház első alapítója, és elődeink által adományozott összes privilégiumokat, amelyek a lakokról, birtokokról, a szabadságokról és más jövedelmekről szólnak, aranybullás oklevelével erősítse meg.4

2

Zágrábban a lászlói alapítást más alkalommal is gyakran emlegették.4

3 Ha csak magában, minden kiegészítés nélkül állt a szent király szabadsága kifejezés, akkor mindig Szent István szabadságára gondoltak. 40

Draskóczy István: Udvarnok. Korai magyar történeti lexikon (9-14.század). Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. 41

Érszegi Géza: Oklevéltan. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Bp. 1986. 18. - Rövid összefoglalása az erre vonatkozó irodalom teljes összefoglalásával Alfred Gawliktól a Lexikon des Mittelalters Originalsupplik címszava alatt. 42 omnia privilégia super prediis, possessionibus et libertatibus aliisque redditibus tam a sancto Ladizlao rege primo fundatore ecclesie, tam etiam a predeCessoribus nostris... collata - Tkalcic: Mon. ер. Zagr. I. 44., vö. Győrffy György: Szlavónia kialakulásának oklevélkritikai vizsgálata. LK 41. (1970) 231. 43

Tkalcic: Mon. ер. Zagr. I. 1., 2., 9., 46.