Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tringli István: A szent királyok szabadsága. A középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságai 809
A SZENT KIRÁLYOK SZABADSÁGA 819 A szent királyok szabadsága A szent királyok szabadsága többször fordul elő, mint a csak Szent Istvánra, főleg csak Szent Lászlóra visszavezetett szabadságok. Típusai a következők: egyes egyházak, a nemesek vagy az ország, egyes kiváltságolt népek, egyes városok és egy rendkívüli esetben a parasztok szent királyokra visszavezetett szabadságai. A leggyakrabban királyi egyházak esetében tűnik fel ez a szabadság-típus. 1256-ban IV Bélának előadta Benedek esztergomi érsek, hogy egyházát alapításától kezdve az apostoli szék és a szent királyok számos szabadságokkal, különféle jótéteményekkel és sok kiváltsággal látták el. A király ígéretet is tett arra, hogy elődeitől, a szent királyoktól régen adományozott és elnyert szabadságokat megerősíti. A szabadságok igen változatos tartalmúak voltak: volt köztük bírói kiváltság, szállásadás, adózás alóli mentesség, a székelyektől és a románoktól, az ezüst-és aranybányászatból származó királyi jövedelmek dézsmája, részesedés a kamara hasznából, a pénzverés felügyelete.4 4 1271-ben V István arra utasította Szlavónia bánját és az ország más báróit, hogy a zágrábi püspök és a káptalan népein ne vegyenek szállásadót és ne sanyargassák őket, mert meg akarja őrizni őket minden, a szent elődeink által adományozott szabadságokban, jogokban és jó állapotban:4 5 Kun László is a szent elődök által adományozott szabadságot emlegette a zágrábi egyházzal kapcsolatban.4 6 Az egri egyházzal kapcsolatban egy évtizeden belül két fontos forrás többször is szóba hozta a szent királyok adta szabadságát. 1261-ben IV Béla összeírta az egri püspökség adományait és kiváltságait, amelyeket a szent királyok adtak és engedélyeztek, azonban az erről szóló oklevelek a tatárjárás alatt elvesztek. Ennek az oklevelének a második része tizenegy pontban tételesen felsorolta azokat a szabadságokat, amelyeket a szent királyok, tudniillik István és László adtak a püspöknek és a káptalannak. A kiváltságok — akárcsak Esztergomban — különfélék: adó és szállásadó alóli mentesség, bírói kiváltság, a tized szedésének szabályozása, a vámokból való részesedés. Ezek mellett azt is a szent királyoktól rendeltnek és elhatározottnak tartották, hogy ha a királynak négy fia lenne, akkor a negyediket az egri püspök nevelje.4 7 A szabadságok egymástól jól elkülöníthető csoportokat alkotnak és akár all. században is keletkezhettek, IV Béla kancelláriájában legfeljebb modernizálták az eredeti szóhasználatot. A negyedik királyfi neveléséről szóló döntés problematikusabb, ez semmiképpen sem származhatott Szent Istvántól vagy Szent Lászlótól, jobban illene valamelyik 12. századi uralkodó elhatározásai közé. 1271-ben V István erősíttette meg az egri egyháznak a szent királyok ideje óta fennálló szabadságait, amelyek a szent királyok rendeléséből születtek. Apja okleveléhez képest számos új kiváltsággal találkozunk, pl. azzal, hogy csak nemesi származású és jogban járatos férfiút lehet 44 MES I. 436. (RA 1122. sz.). 45 in omnibus libertatibus, iuribus ac bonis conditionibus suis a sanctis progenitoribus nostris eidem ecclesie indultis, datis et concessis - Tkalcic: Mon. ер. Zagr. I. 156., 159. (RA 2080. és 2110. sz.). A néhány hónappal később kelt másik oklevél majdnem szó szerint ezt ismétli. 46 libertate... sanctissimi progenitores nostri... dotata est - Tkalcic: Mon. ер. Zagr. I. 189. (RA 2792. sz.). 47 „donationes et libertates per sanctos reges donatas et concessas... libertás enim per predictos sanctos reges, videlicet Stephanum et Ladizlaum eidem ecclesie Agriensi... donata hec est... a sanctis regibus extitit ordinatum et statutum" - RA II/l. 120., 123.
