Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az özvegy és a szolgabírák 783
AZ ÖZVEGY ÉS A SZOLGABÍRÁK 797 mányozta a kutatást. Szükségtelenné válik immár a Kehidánál összegyűlt zalai királyi szervienseknek bírák választását tulajdonítani10 2 annak ellenére, hogy az oklevél szövege erről mit sem tud,10 3 sőt, éppenséggel az igazolható, hogy a szerviensek minden szervezeti tagolódás nélkül, fogott bíró módjára jártak el.10 4 Szükségtelenné válik az is, hogy az 1232 és 1273 között eltelt jó négy évtizedből származó forrásainkban szolgabírói testületek után kutassunk. Ezt ugyanis kizárólag az az — egyébként indokolt — törekvés kényszerítette ki, mely a szolgabíró kifejezésnek 'a (királyi) szolgák bírája' jelentést tulajdonító felfogást adatokkal is alá kívánta támasztani. Csakhogy minden ebbe az irányba tett kísérlet kudarcba fulladt. Az összes olyan esetről ugyanis, amelyet ebben a vonatkozásban számbavettek — ide értve a „nemesi megye legelső ismert ítéleté"-!10 5 is —, igazolható, hogy valójában fogott bíráskodásról, illetve külön királyi parancsra történő eljárásról van szó.10 6 Az a vélekedés, mely szerint a szolgabírák „formailag még a [13.] század második felében is gyakran arbiter minőségben jártak el",107 a legkevésbé sem alkalmas ezen körülmény sűlyának kisebbítésére, mivel egyfelől a szolgabírák és a fogott bírák {arbiterek) közötti különbség korántsem formai jellegű volt, másfelől pedig ezen az úton továbbhaladva a kérdés gyakorlatilag kezelhetetlenné válna: ily módon ugyanis a középkor bármely időszakában tevékenykedő bármely fogott bírói testület tagjait szolgabíráknak lehetne minősíteni.10 8 Szükségtelenné válik végezetül az is, hogy az 1267. évi törvény rendelkezésének megfelelően a nemesi birtokosoktól elfoglalt földek visszavételében részt vevő bírótársakban — akár Somogy, akár valamely más megyében — szolgabírákat lássunk:10 9 ezek tevékenysége ugyanis semmiben sem különbözött a korábbi birtokadományokat felülvizsgáló bizottságokban helyet kapó megyei birtokosokétól,11 0 vagy a későbbi megyei közgyűléseken szereplő esküdt ülnökökétől.11 1 Mindezek után megállapítható: az 1273 előtti időkből nem mutatható ki a szolgabírói intézmény léte, így nincs akadálya annak, hogy az az évben feltűnő szolgabírákban ténylegesen is a tisztség első viselőit lássuk. Némileg más ugyanakkor a helyzet a nádori gyűlésekkel kapcsolatosan. A Dénes nádor által 1273-ban Zalában tartott gyűlés közvetlen előzményének tekinthetjük ugyanis funkcionális tekintetben azokat a gyűléseket, melyeket Bánk ispán vezetett 1221-1222-ben Újvár, Szabolcs és Borsod megyékben, amint azokról a Váradi Regesztrum számos bejegyzése megemlékezik.11 2 Mivel Bánk a kérdéses 102 Vö. Holub J.\ Zala megye i. m. 103.; Mályusz E.: Köznemesség i. m. 413-414. 103 1232: Zala II. 643-644." 104 Gerics J.: Korai rendiség i. m. 271-272.; Zsoldos A.: „Eléggé nemes férfiak..." i. m. 8-9. 105 Vö. Szűcs J.-. Az 1267. évi dekrétum i. m. 381. - A vonatkozó oklevelet 1. 1268: ÁÚO VIII. 210. 106 Gerics J. Korai rendiség i. m. 272-274.; Zsoldos A.: A szolgabírói tisztségnév i. m. 14-15. 107 Szűcs J.: Az 1267. évi dekrétum i. m. 355. 108 Zsoldos A:. Vármegyei ügyek i. m. 332. 109 Szűcs J.: Az 1267. évi dekrétum i. m. 375-380. 110 1230: HO VII. 18.; 1236: CDES II. 10., 15., Árpádkori oklevelek 1095-1301. Közzé teszi ifj. Kubinyi Ferenc. (Magyar történelmi emlékek I.) Pest 1867. (a továbbiakban: ÁkO) 13-14., ÁÚO VI. 24.; 1237: Hazai 4., stb. 111 Gerics J.: Korai rendiség i. m. 273-274. 112 1221: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. Kiadja... Karácsonyi János, Borovszky Samu. Bp. 1903. (a továbbiakban: VR) 292-36. sz-ok; 1222: VR 326., 329-332., 334-335. sz-ok.
